A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Dombvidéki vízgazdálkodás (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

TÁROZÁS - DR. KALICZKA LÁSZLÓ: Víztározók építési és üzemeltetési tapasztalatai két Veszprém megyei tározónál

A völgyfenéki hordaléttalajon reszten tölgyes, a tározó által elfoglalt továtti teriileteken az igen sekély 5-10 cm-es talajrétegen fekete fenyő, toróka és egyét fafajoktól álló erdő volt. A tározó területén lévő, zönéten fedetlen vagy alig fedett karszton történő épités a völgyfenéki terü­letekre nehezedő 8-9 m vizos2lopu vízmennyiség meg­tartása, izgalmas feladatnak volt tekinthető. . A talajmechanikai vizsgálatok szerint a völgyfenéken a humuszos réteg /20-40 cm/ alatt 1,0-1,4 m vastag iszapos homokliszt, ez alatt 1,5 m vastag iszapos görgeteges kavics, majd 2,9 m alatt szürke agyag található. A völgyfenék feletti völgyoldalakon 0-20 cm humusz alatt homoklisz, homokos görgeteges kavics, ill. szál­tan álló kőzet található. A kedvezőtlennek látszó talajmechanikai vizsgálati eredményeket geaiektromos vizsgálatokkal egészitették ki. A vizsgálatok szerint a völgyfenéken 1-4 m vtg. folyóvizi lerakódás, agyag, iszap és ezek változatai találhatók. A gát szelvényéten ősmaradványoktan gazdag numulinás mészkő található. A mészkő vastagsága 1-20 m között változó, alatta eocén korú vizzáró agyag és cárga ta­lálható. A tározó telepitési helye a talajmechanikai vizsgála­tok szerint vizzárás vonatkozásátan nem látszott gond nélkülinek. 3. A völgyzárógát kialakításánál alkalmazkodtak a helyi adottságokhoz, linnek megfelelően a töltés kereszt­szelvénye a következő módon került kialakításra. A töltés két résztől áll: - agyagtól épitett vizzárómagtól és - a helyazinen található, nem vizzáró kavicsos, mur­vás földanyagtól. - 422 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom