A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Dombvidéki vízgazdálkodás (Salgótarján, 1987. július 9-11.)
VÍZRENDEZÉS - A kisvízfolyások vízrajzi munkái, hidrológiája, vízkárelhárítás, a kiépítés gazdaságossági kérdései - DR. AMBRUS SÁNDOR–DR. SZÖLLŐSI-NAGY ANDRÁS–HECKER LÁSZLÓ: Árvízi felszíngörbe előrejelzése kombinált hidrológiai-hidraulikai modellel
.ami a t időponttól (t+At)-icj történő állapotváltozást fejezi ki, $ t (At) állanotátmeneti és f t (At) bemenet-átmeneti mátrixszal. 4. Számitások a Berettyó és a Sebes-Körös vízrendszerében Nagyszámú futtatást végeztünk az 1. ábrán vázolt vizgyüjtő egyik legveszélyeztetettebb részén, a Berettyó-Sebes-Körös találkozásánál, Körösladánvtól fölfelé terjedő folyószakaszokra. Itt most az 19 80. augusztusi árviz adataival végzett számitások eredményét mutatjuk be. A terület jellemzője, hogy az igen kis esés miatt jelentős visszaduzzasztással kell számolni a torkolat fölött, ha a másik ágon árhullám érkezik. A legnagyobb veszélyt természetesen az jelenti, ha mindkét folyón egyszerre érkezik jelentősebb árhullám. Az ilyen esetek végső megoldására létesítettek a torkolatnál szükségtározót, melynek irányitása a folyókra számitott előrejelzés alapján folyik. A vizsgált folyószakaszokat rész-szakaszokra osztottuk, és a feladatot két lépcsőben oldottuk meg: 1./ Pontszerű előrejelzések készítése a kijelölt mérceszelvényekben /Csúcsától Nagyváradon át Körösszakái, Ujiráz, Fokhid és Körösladány mércéire a Sebes-Körösön, Szalárdtól Pocsaj, Berettyóújfalu és Szeohalom mércéire a Berettyón/ ; 2./ E szelvények közé előrejelzett felszingörbék számitása a két folyószakaszra, egész a Berettyó torkolatáig. Az első feladatot a tisztán sztochasztikus önbeálló előrejelző modellel oldottuk meg, a másodikat a diffúziós hullámanalógia másodfokú, parabolikus differenciálegyenletének adekvát diszkrét állapotteres modelljével. A futtatások eredményeiből az az általános következtetés vonható le, hogy célszerű a bemenő állomást olyan távol választani a célállomás fölött, hogy a levonulási idő minél jobban megközelítse az előrejelzési időelőnyt. Ekkor kapjuk a legjobb, leghatékonyabb előrejelzést. Ahol van adat, ott a csapadék figyelembe vétele - a végzett kisszámú kísérlet tanúsága szerint - jelentős vonulást is hozhat. A kapott optimális előrejelző rendszer szer- 31 -