A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Dombvidéki vízgazdálkodás (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - A kisvízfolyások vízrajzi munkái, hidrológiája, vízkárelhárítás, a kiépítés gazdaságossági kérdései - DR. AMBRUS SÁNDOR–DR. SZÖLLŐSI-NAGY ANDRÁS–HECKER LÁSZLÓ: Árvízi felszíngörbe előrejelzése kombinált hidrológiai-hidraulikai modellel

inodellkávt a diszkrét lineáris diffúziós hullámmoaelt alkal­maztuk. Numerikus eredményeket a Sebes-Körös Nagyvárad-Kö­rösszakál-Körösladány szakaszán az 1980-as árviz idején mért adatokkal végzett számításokról mutatunk be. 1. Bevezetés A Berettyó és a Körösök hazai vízgyűjtője már réqóta az árvizi "Viharsarok"-nak tekinthető: az utóbbi évtizedben ta­lán az árviznek leginkább kitett terület. Ez indokolja,hogy az 1. ábrán látható vizgvüjtő hazai részén a vizmérceállomá­sokra készülő hidrológiai előrejelzésen tul felmerült az igény a teljes folyószakaszok felszingörbéinek meghatározá­sára /előrejelzésére/. Megnehezíti az előrejelző dolgát, hogy a Kárpátokban lehulló nagycsapadékokból keletkező ár­hullám egy nap alatt a határszelvényben /Pocsajnál a Be­rettyón, Nagyváradon ill. a hazai oldalon Körösszakálnál/ jár, és onnan már csak néhány óra az utja a legveszélyezte­tettebb Körösladányig, ahol a Berettyó a Sebes-Körösbe ömlik. Eoy nap áll tehát a hidrológus rendelkezésére, hogy a lehul­ló csapadék, ill. a belőle a felső mércéken szinte azonnal jelentkező árhullám alapján előrejelezzen. 2. önbeálló előrejelző algoritmus alkalmazása vízmércék k ö­zötti hidrológiai előrejelzésre Ebben a fejezetben betorkollás nélküli folyószakaszokon fekvő vízmércék közti lefolyás-lefolyás kapcsolatra épített modellt ismertetünk. Az alkalmazott adaptiv on-line előrejel­zési algoritmust Wittenmar k /1974/ vezette le, diszkrét ide­jű sztochasztikus folyamatokra. A kiindulási modell a lefolyá­si folyamatra felirt sztochasztikus differenciaegyenleten alapul. Feltéve, hogy az alsó mérceszelvény idősora leírható egy In, n/ rendű autoregressziv mozgó átlag /ARMA/ modellel, le­vezethető rá egy minimális szórású előrejelző füngvén y. A vizsgált rendszer diszkrét idejű sztochasztikus folyamat, melyről feltételezzük, hogy /n, n/ rendű autorearessziv - 23 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom