A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Dombvidéki vízgazdálkodás (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - Vízgyűjtőrendezés és mederrendezés, összegyülekezés, lefolyás, hordalékerózió, talajvédelem, földhasználat - DR. KALICZKA LÁSZLÓ: Kisvízfolyások rendezésének környezetvédelmi feladatai

A gyakorlati tapasztalatok szerint a burkolt neder­3zakaszokon meghatározott távolságra /50-loo m-re/ célszerű lejáró lépcsőket kialakitani. lirre egyrészt a kartantartási munkák során a mederfenékre való le­jutáshoz van szükség, de a gyakorlat igazolta, hogy a települések lakossága, ennek hiányában maga alakit ki oly, vizet megközelítő lejárókat, melyek sem eszté­tikailag, sem vízgazdálkodási szempontból nem felelnek meg. A lejárólépcsők tiztositják a víz megközelítését, közel vezetik az embert a vizhez. .S. Belterületi mederszakaszokon, ott, ahol a meglévő be­pitéttség ezt lehetővé teszi, parti zöld sávokat, sé­tányokat szükséges kialakítani. A meder rézsü-éléten kialakíthatók tokorsorok, egyedileg elhelyezett fák. A sétány medertől távolabbi határán is fák, bokrok te­lepi-lését kell megoldani. A sétányon gyep telepítését javasoljuk. 3.9. A kotrás során kiemelt föld minősége nem minden eset­ben felel meg a jó termőtalaj kritériumainak. Ily ese­tekben a köves, kavicsos talaj, termőterületekre törté nő szétteregetésével lerontható a meder melletti terü­letek termőképessége, nehezítve a művelési viszonyokat rontva a természetes mederről kialakult összbenyomást. Ily esetekben a kitermelt földet enyhe dőlésű rézsűkké kialakított depóniákba kell rendezni, biztositva a de­póniák kaszálási lehtőségét. A depóniákon megfelelő, a talajösszetételt figyelembevevő fásítást is vésre lehe hajtani. Rendezetlen, karban nem tartható depónia ne maradjon. - 136 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom