A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Dombvidéki vízgazdálkodás (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - Vízgyűjtőrendezés és mederrendezés, összegyülekezés, lefolyás, hordalékerózió, talajvédelem, földhasználat - DR. HORVÁTH IMRE: Felszíni eróziós jelenségek vizsgálata távérzékeléssel kombinált eljárással

lési irányai sok esetbrn meghatározzák az erózió kifejlődésének nagyságát és megjelenési formáit. A vízföldtani felépíté

s ismeretét a vízföldtani környezet és az eróziós folyamatok kapcsolata indokolják, ugyanis maga az erodálódási hajlam, az erózió fajtái,vízföldtani fogalmok is. A vízföldtan vizsgálja ugyanis a talaj, az altalaj és a kőzetek kapcsolatát, a mállás és anyagszállítás geokémiai folyamatait, a mállott és mállatlan kőzetek és ásványok anyagát a talajban és az altalajban. A vízföldtani alapok figyelembevételét indokolja az is, hogy az erózió mindig a felszín gyenge állóképességü helyein kezdődik el. A vízzáró kőzet felszínének vastag, törmelékkel fedett részein vannak rendszerint a szivárgók és források, ahol sok esetben a vonalas /vízmosásos/ erózió kezdődik. A földfelszín legérzékenyebb helyei a törésvonalak és a meredek dőlésű vizvezető kőzetek, amelyek mentén nagyobb a porozitás, ezek tehát a talajtakaró gyenge pontjai. E témakörön belül tárgyalhatjuk a terület felszini-, talaj-, és rétegvizeinek helyzetét eróziós tevékenységük súlya szerint. Kétségtelen, hogy e tekintetben a felszíni vízfolyások szerepe a legjelentősebb, ezért fontosak a felszíni vízfolyások kialakulásáról, a szerkezeti morfológiai fejlődés nyomán kialakult völgyhálózatról, a völgyek esósgörbéiről, a vízfolyások szakaszjellegéről és az eróziós anyagszállításban, átrendezésben betöltött szerepéről szerzett információk. Meghatározó az éghajlati eleme

k szerepe is. Ezek - 113 -