A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Dombvidéki vízgazdálkodás (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - Vízgyűjtőrendezés és mederrendezés, összegyülekezés, lefolyás, hordalékerózió, talajvédelem, földhasználat - FEHÉR FERENC: Felszín alatti vízrendezési módszerek a talajvédelemben

2. A felszi

n a

latti eleme

k alk

alma

zá

sá

nak nemzetközi tapasztalatai, megoldásai A viznek a lejtőről való kizárása, azaz a ráfolyás megakadályozása ismert a nemzetközi gyakorlatban. Az 1. ábrán bemutatott övdrén megoldást a nyugatnémet szakirodalomból vettük át (3). Az övárkokat nem kombinálják felszin alattit elemekkel, sót az amerikai szakirodalom tanulsága szerint nem is árokszerüen, inkább sáncszerüen alakítják ki az övárkokat (1, 10). A lejtőmegszakitó elemeket gyakran kombinálják felszin alatti megoldásokkal. Az amerikai szakirodalom szerint a sáncok mögött összegyűlő víz elvezetése talajcsövekkel történhet 10). Ezek a talajcsövek azonban kizárólag vizvezető elemek, a felszinen kialakított nyelők segítségével a sáncok mögött összegyűlt vizet vezetik tovább lejtő irányú zártgyűjtőbe, nyilt árokba vagy meglévő talajcsőrendszerbe. Feladatuk tehát egyértelműen a vízelvezetés nem pedig a viz összegyűjtése vagy talajba szivárogtatása. Ezeknek a felszin alatti vezetékeknek különleges műtárgyait a nyugatnémet szakirodalomban is megtalálhatjuk (3). Néhány példát a 4. ábr

a mutat. A teraszok felszin alatti víztelenítésével az újabb nemzetközi szakirodalom nem foglalkozik. Az alkalmazott módszerek már korábban kialakultak, lényeges fejlődés ezen a téren nem volt. A lejtős területek mezőszerű talajcsövezésének jelentős holland és nyugatnémet szakirodalma van (3, 6). Ezek az elméletek azonban csak akkor alkalmazhatók, ha a beszivárgás a lejtőn kellően intenzív, tehát nagy a talaj viznyelőképessége és nagy a vizáteresztő-képessége is. Feltétlenül szükség van tehát kiegészitő agrotechniaki műveletekre (művelési irány, mélység, mélylazitás). - lo3 -