A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Tókörnyéki víziközművek (Hévíz, 1986. június 17-19.)

II. SZEKCIÓ – TÓKÖRNYÉKI VÍZI KÖZMŰVEK - VÍZELLÁTÁS - BULKAI PÁL: Balaton térségi regionális vízellátás koncepciója

Yizm

ü az északi parton Zánkáig, a déli parton Keszthelyen és Fonyódon keresztül Balatonöszödig terjed. Kivel a rendszer fő vízbázisa a Nyirád térségében folyó teuxitbányászkodás érdekében felszinre emelt karsztvíz, az innen kiépitett távvezeték szolgáltat vizet Tapolcának és a Viszló patak menti községeknek, továbbá egyéb Veszprém megyei településeknek, köztük Sümegnek is. A kaposvári és marcali távvezetékek kiépitése Somogy megye egy részének a regionális rendszerhez való csatlakozását tette lehetővé, igy Kaposvár és IJarcali városok vizellátása is jórészt a regionális vizmüről történik. A balatoni vizellátás fejlesztése a regionális vizmüvek keretében valósul meg. A regionális vizellátó rendszerek első üteme a IV. ötéves terv időszakában épült ki. Az V. ötéves terv folyamán az infrastrukturális ágazatok fokozott fejlesztésének keretében nagy erőfeszítéssel folytatódott a müvek épitése. A csúcsidejű fogyasztás és a termelés egyensúlyát azonban a VI. ötéves terv során üzembehelyezett és jelentős többletkapacitást jelentő főművek üzembe állításával sem sikerült maradéktalanul biztositani. 3. JELENLEGI ÁLLAPOT Általában a vizmüvek szükséges kapacitásának mértékét a nyári csúcsfogyasztási üó'szah határozza meg. Fokozott mértékben érvényes ez a megállapítás a Balaton-környéki települések vizellátó müveire, mivel az állandó lakosság idényjellegű vízigény növekedése eltörpül a nyári üdülőnépesség szezonális vizigénye mellett. A regionális vízellátásba bevont települések lakó-, üdülőés kirándulónépességének létszáma 1985-ben kereken 750 000 fó', ebből a parti települések 690 000 főt képviselnek. - 5o -