A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Tókörnyéki víziközművek (Hévíz, 1986. június 17-19.)

II. SZEKCIÓ – TÓKÖRNYÉKI VÍZI KÖZMŰVEK - VÍZELLÁTÁS - DR. LÁZÁR JÁNOS–SZILVÁSSYNÉ DR. VÁMOS ZSUZSANNA–DR. HORVÁTH MIHÁLY: Balatonfelvidék néhány forrásvizének színképanalitikai vizsgálata

1.1. Geológiai vonatkozások A terület geológiai ismerete elengedhetetlenül szükséges a mérések szempontjából. A talált nyomelemekről csak akkor dönthető el egyértelműen, hogy szennyezéses-e, ha ismerjük a geológiai komponenseket, s az azokban fellelhető nyomelemeket. Az északi Balaton part legfontosabb vízadó kőzetei a mezozoós triász aiaphegységekben találhatók. Ez a képződménycsoport a Keszthelyi hegységtől Balatonalmádi felé végigvonul - legtöbbször területek mögött vagy fölött - az egész Balatonfelvidéken. Karsztosodott és összetöredezett, repedezett dolomitból épül fel nagyrészt, alárendeltebben márgából és agyagból. Mivel a Balatonfelvidék zöme repedezett kőzetből áll, a benne helyetfoglaló karsztvíz a Balatonfelvidék legtöbb felszín alatti vízkészletét alkotja. E rétegen a terület vízellátásában igen fontos szerepet játszó karsztvíz tárolóhelyei. A Balatonfelvidék nagyobb forrásai átbukó források - Kéki, Nosztori, Malomvölgy, Ferenc-forrás - felső triász "fődolomitjából" eredő vizek. Ezek az alattuk levő márgás öszlet duzzasztó hatására bukkannak a felszínre. Ugyancsak átbukó források az Alsóörs területén található (Mosó, Vályús) források, de ezek permi vöröshomokkő törmelékéből erednek, s tőlük délre elhelyezkedő málott szálbanálló agyagpala duzzasztó hatására lépnek ki a felszínre. (4) Középtriászon az un. megyehegyi dolomit a vízgyűjtő területe az Assófő környékén található forrásoknak, kutaknak. Szarmata durva mészkőből táplálkozik Balatonakaii, Zánka, Balatonszepezd területén lévő források, kutak többsége. Révfülöp, Balatnnszepezd térségében egyes források permi homokkőből fakadnak, de ezeknek, mint vízadó rétegnek jelentősége elhanyagolható. Az északi Balaton part jellegzetes szénsavas forrásai mind permi homokkőből fakadnak, vagy ezzel igen közeli kapcsolatban állnak. Ezekre a permi rétegekre alapuló források főleg az északi Balaton parton húzódó törésvonal mellett találha-