A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Tókörnyéki víziközművek (Hévíz, 1986. június 17-19.)
II. SZEKCIÓ – TÓKÖRNYÉKI VÍZI KÖZMŰVEK - CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - GRONIEWSKY TAMÁS–BODNÁR ISTVÁN: Balatoni IV. Régió (Keszthely) szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása
1983 évben készül el a 3. tisztítási fokozat. A tisztitott szennyviz befogadója a páhoki öntöző főcsatorna, közvetve a Balaton. A területen üzemelő harmadik szennyviztisztitó telep a balatongyöröki, amely a kiépített átemelőkön és távvezetékeken keresztül Balatongyörök, Vonyarcvashegy és Gyenesdiás térségéből érkezik a szennyviz. A meglévő művek biztosítják a szennyviz elvezetését Gyenesdiás középső részétől a Balatongyörök északi végéig terjedő területről. A három település közül Balatongyörök a legjobban csatornázott, bár még jelentős terület csatornázatlan. Vonyarcvashegyen elsősorban az üdülőterület csatornázott, mig Gyenesdiás gyengén csatornázottnak mondható. A két utóbbi településen a Csatornamű Társulat folyamatos fejlesztést végez. A szennyviztisztitó telep kapacitása 12oo m3/d. A tisztitás, egyesitett biológiai tisztitó műtárgyban történik. Nyári időszakban ennél a telepnél is előfordult túlterhelés. A 3. tisztítási fokozat 1983 évben épült meg. A foszforeltávolítás, ennél és a hévízi szennyviztisztitó telepnél is, szimultán kicsapatással történik. A telepről elfolyó tisztitott szennyviz befogadója a Balaton. A terület további négy településén, ami a későbbiekben ismertetésre kerülő fejlesztési koncepció szerint a régióhoz tartozik, közműves csatornázás és szennyvíztisztítás egyáltalán nem volt. A területen nem volt megnyugtató módon megoldva a szippantott fekália kezelése és elhelyezése. Előbbiekben megkíséreltük ismertetni azt az állapotot amely a minisztertanácsi határozat időpontjában, a területen uralkodott. Az Országos Vizügyi Hivatal utasitása alapján a VIZITERV 1984ben elkészítette a " Balaton térség regionális szennyvizelvezetése ós kezelése" megnevezésű fejlesztési koncepciót. A koncepció - 214 -