A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése I. szekció, A tavak élete és vízgazdálkodása (Hévíz, 1986. június 17-19.)

I. SZEKCIÓ – A TAVAK ÉLETE ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA - VELENCEI TÓ - DR. LAKATOS GYULA: A Velencei-tó nádasainak élőbevonata (1979–1984)

lamint az "algás vizekhez" tartozó Hirdetőnél és Eárászosnál. A bevezetett bevonat mennyiség kategóriák alapján^'^ a következő besorolás végezhető el: 1979 1984 nagy tömegű bevonat lit, Fe, V, Ht Ht, Fe, Ö közepesen nagy tömegű, bev. Ve, Ha, Ga, Ho Te, Ha, Ga,V,Ho N, B, Ö, L K, 3, Fű, Ht,L kis tömegű bevonat K, Fű K A kspott csoportok az előzőekben leirtakat erősitik raeg, bizonyítva a bekövetkező változásokat, emelyekre nég vissza kivásunk térni. A bevonat nagy részét általában szervetlen összetevők alkotják, a hamu tartalom és mennyiség tájékoztat bennünket ezekről a komponensekről. A Velencei-tó nádasainak bevonata, hamu tartalma clapján általában II. kategóriájú, 50-75 £ intervallumba tartozik, bár ettől eltérések is vannak. Összehasonlításképpen közöljük a két évben kapott hamu tartalom /Ha £/ íontosabb adatait: zöld nád bevonata avas nád bevonata 1979 Ein 51,99 Ö 51,43 Ö max 83,82 Ho 83,58 Ho átleg 69,79 67,87 1934 ain 26,31 Ve 30,05 Ve max 77,52 lit 81,81 Ii átlag 59,88 62,61 A zöld és EYS3 nád bevonatának hamu tartalma jelentősen csökkent, közöttük szignifikáns különbség nem adható meg. Hasonlóan KOWALCZSTSKI adataihoz az avas nád bevonatának hamu tartalma lett a nagyobb. A két év viszonylatában legjelentősebb csökkenés a Vendeltisztás, Hollós-tisztás, Hosszutisztás és Kárászos esetén tapasztalható, mig hasonló mértékű emelkedés csak az Öregtisztás és Lángi-tisztás mintáira állapitható meg. - 65 -