A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése I. szekció, A tavak élete és vízgazdálkodása (Hévíz, 1986. június 17-19.)

I. SZEKCIÓ – A TAVAK ÉLETE ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA - A BALATON BIOLÓGIÁJA ÉS VÍZMINŐSÉGE - KISS ISTVÁN: A Balaton vízminősége 1985. május 1. és szeptember 30. között

A kémiai oxigénigény maximumai azt jelzik, hogy Balatonvilágos, Balatonfüzfő, Balatonalmádi, Csopak, Zánka, Badacsony, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Cyenesdiás és Keszthely strandjait időszakonként olyan - feltehetően természetes eredetű - szennyezés terhelések érik, amelyek a határérték túllépését, illetve a keszthelyi medencerészben ennek jelentős túllépését idézik elő. Ezek származhatnak az alga tömegprodukcióból és a tó makrofitonjaiból is. Eredetük tisztázása részletes vizsgálatot igényel. Az ötnapos biokémiai oxigénigény maximumai viszont - B.kenese, B.udvari, B.akali, B.szepezd strandjain és az ettől nyugatra vizsgált összes strandon - azt jelzik, hogy a strandok közelében rosszul kezelt szennyvíztisztítók szennyvizei, vagy szennyvizszikkasztások idézik elő a határértékek túllépését. Ezek eredetét Balatonakaiiig fel is tártuk és visszaszorításukra hatósági intézkedést kezdeményezünk. A további szennyezések eredetének feltárása és felszámolása további hatósági intézkedéseket kíván. 2.2 A déli parti strandok vízminőségének változása A kémiai oxigénigény maximumainak határérték túllépései Siófok kivét elével j ellemzőek a strandokra. Ez a balatoni enyvesi strand kimagasló értéke alapján összefügg a déli parti berefevizefe bevezetésével is. Igy természetes eredetűnek tekinthető. A siófoki és balatonszemesi strand kivételével jellemző BOl^ maximumok határérték túllépései azonban Zamárdi és Balatonszárszó között, valamint Boglárlelle és Balatonberény között jelentős kommunális eredetű szennyezésre engednek következtetni. Ezeknek oka a regionális csatornarendszer üzemzavaraiból származó eseti szennyvízbevezetés éppen úgy lehet, mint a Balaton párolgása - 578 -