A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése I. szekció, A tavak élete és vízgazdálkodása (Hévíz, 1986. június 17-19.)

I. SZEKCIÓ – A TAVAK ÉLETE ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA - VELENCEI TÓ - BUKOVSZKY GYÖRGY: A Velencei-tó kiszáradásának vizsgálata

báa volt, ezért helytelen következtetések jelentek meg. Ennek részleteit a 2.1, és 2.2 és 2.3 pontban ismertetem, illetve cáfolom. 2.1 Az első bizonyi té

k a következő volt; " l6l6-ban a Fertőről Michel azt közli, hogy a tó vize * 5 láb és 3 hüvelynyivel apadt" ebből Bedefy azt következtette, hogy ilyen aszály a Velencei-tónak majdnem teljes kiszáradását okozza. Ehhez két megjegyzésem van : - A Fertő-tó átlagos mélysége, mint előbb taglaltuk, kisebb a Velencei-tóénál, igy a Fertő előbb szárad ki; ezt azonban a krónika /22/ nem emliti. - Fiath feljegyzése /22/ az előbb emiitett apadást minőségileg kicsit másképpen irja le; "A Fertő szintje embermagasságig esett". De sem ez a leirás, sem a Michelé nem emliti, hogy az apadást mihez viszonyitja. Ugyanezen forrás szerint mind a megelőző, mind a követő évek termésben gazdagok voltak. így semmiképpen sem következett be egy kiszáradási folyamat; e bizonyíték tehát téves. 2.2 A második bizonyíté

k azon alapszik, hogy Fejér vármegye tanácsa az 1693- Sv i megyei összeírásban a V

elencei-tavat még mindig "fertőfenéknek", azaz kiszáradt mocsárnak minősiti. Ez is egy teljesen téves megállapítás. Ferőfenék nem kiszáradt mocsarat jelölt, hanem településelnevezés volt, nevezetesen Kápolnásnyék községé /12/. Ezzel szemben közvetlenül az 1693-évre vonatkozóan ismerjük a következő levéltári adatot Dorf Pátka 1Ő93 /B/ "...lakói Győrben, Veszprémben élnek. Az uradalomhoz tartozó halastó, a gátja ugyan romos, de mégis évente igen szép pontyokat fognak ki." A későbbiek során látjuk mad^j, 'J. fejezet/ hogy a Pátkai tó, amely lényegében a jelenlegi tározó helyén volt, előbb szá-