A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok, javaslatok (Szarvas, 1984. július 4-6.)
Megemlékezés a Körösvölgy vízgazdálkodásának 150 évéről
178o-l855 között főként fenntartási jellegű munkákat végeztek. A nagyobb munkák közül említést érdemel a Tiszából kiágazó Mirhó-ér /amely a Körösvölgybe továbbította a Tisza ár-" vizeit/ 178o-ban történő elzárása, a lápokat tápláló erek, kiágazások áttöltése és a Szarvas melletti - már emiitett nagy átvágás elkészítése. Ezt a 34oo m hosszú átvágást 15 öl szélességgel tervezte meg. Beszédes József és 1934 "szeptember 11-től december 13-ig 33.838 gyalog és 17oo szekeres napszám felhasználásával egyelőre 5 öl /9,45 m/ szélességben és 4,5 öl /8,53 m/ mélységgel ásták ki.A kitermelt földet a parton töltés formájában helyezték el. Az átvágás kibővitését a későbbi években végezte el a megye. Itt jegyzem meg, hogy ugyanezen kanyar u.n. annaligeti lloo m hosszú átvágását már az 1816. évi árviz után elkészitették. Ezekkel az átvágásokkal el akarták háritani a Kákafoknál csaknem minden árvizkor bekövetkezett kiöntéseket és elejét akarták venni annak,hogy a Hármas-Körös vize a Kákafokon át, a Kórógy-ér és a Veker lapályos vidékén a Kurcába és azon keresztül a Tiszába keressen magának utat. 1835-1840 között Beszédes József tervei alapján Arad megyében megépitették a 91,9 km hosszú József nádor malomcsatornát.1842ben megkezdték a Fehér-Körös, 1845-ben pedig, a Fekete-Körös szabályozási munkáit. Ez Békés megyét nehéz helyzetbe hozta és az események felgyorsulását eredményezte. Széchenyi István munkásságának hatására 1845-ben megalakult a Körös Szabályozási Társulat, 1846-ban pedig Gyulán központi szabályozási hivatalt állitottak fel, Bodoky Károly vezetése alatt. Bodoky 1852-53 között - Huszár Mátyás tanulmánya és Keczkés Károly ajánlásai alapján - elkészítette a Körösök és a Berettyó részletes szabályozási tervét. A szabályozási munkák - a FehérKörös kivételével - döntően ezen terv alapján valósulták meg. - lo -