A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok, javaslatok (Szarvas, 1984. július 4-6.)

X. Vízminőségi Szeminárium

volt, hogy ez védett, un. mély-karszt, a viz minősége nem veszélyeztetett. A bányászat előrehaladásával a leszivást fokozták, a leszivott terület növekedésével olyan területek is bekapcsolódtak a vizutánpótlásba, amelyekről már szenyezés is jut a vizadóba; ennek következtében itt is megjelent a vizben a nitrá

t. Koncentrációja még nem veszélyes, de megjelenése és növekedési tendenciája óvatosságra int. Megfontolandó, hogy ha a nyirádi karsztvizet a jövőre nézve is meg akarjuk tartani regionális viz-bázisnak, milyen óvintézkedésre van szükség a további szennyezés megelőzéséhez, különös tekintettel a bányászat befejezése esetén várható, megváltozott helyzetre. Hullay Gyul

a a rákhegyi vizmü példáján ismerteti /7/, hogy a bauxitbányászat és az ivóviznyerés érdekeit nem mindig egyszerű összhangba hozni. Ahol az aktiv vízvédelem elvét fel kellett adni, ott a bányászati müveletek által megzavart térből szennyezett viz juthat a vizkiemelés helyére. A szükség-helyzetben beállitott klórozás nem tekinthető teljesértékü megoldásnak, különösen akkor, ha nincs elégséges behatási tér. Javasolja -nagyon helyesen -, hogy az ivóviznyerés vizminőségi igényének kielégitését a megfelelő védőintézkedések megtételével, igy elsősorban a hidrogeológiai védőöveze

t megválósitásával segítsék elő. 5. Rétegvizek 5.1. A vastalanitás szükségessége A közvetlen szennyezés ellen védettnek tekinthető mélységi vizek az ország jelentős részén kifogástalan minőségűek, kezelés nélkül felhasználhatók /pl. Szeged, Kecskemét, Gyöngyös, Székesfehérvár, Szombahely/. Előnye e vizadóknak az is, hogy a viz összetétele időben kevéssé változik. Varsányin

é és Fodré Zsófia tanulmánya rámutat arra /ll/, hogy egyes komponenseknél látszik időbeli változás. A változás azonban jóval kisebb, mint bármely más vizadó tipus esetében. Barkóczy Tibo

r tanulmánya /2/ a kutvizsgálat jelentőségét hangsúlyozza. Foglalkozik a viz agresszivitásából eredő vizminő- 264 -