A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok, javaslatok (Szarvas, 1984. július 4-6.)

X. Vízminőségi Szeminárium

Ezek az anyagok nem egyszer károsak az emberre és az ivóvízel­látás során ezen anyagok távoltartáséról, teljes, vagy részle­ges eltávolításáról gondoskodni keli. Mindkét csoportba tartozhatnak olyan anyagok, melyek önmagáikban nem lennének károsak, de valamilyen szinergetikus hatás követ­keztében vagy éppen az ivóvízellátást megelőző vízelőkészítő technológiák során váltak veszélyes anyagokká. Ezen anyagok távoltartása a vizminőségvédelem, a vízminőség­szabályozás feladata. A vizminőséRszabálvozá s feladata tehát a vizeinkbe jutó egyre nagyobb mennyiségű és egyre szélesebb spektrumban jelentkező szennyezőanyagok távoltartása, illetve elviselhető minimumra szorítása államigazgatás i és műszaki eszközökkel. Az állanága-gatási eszközök: - a szennyvizbirság - a kötelezés és - a Vízügyi Alap-ból folyósított támogatás Vizeink minőségét számos műszaki eszközzel szabályozhatjuk, igy a szennyvizek tisztításával, a környezetkímélő gyártástechnoló­giák bevezetésével, szennyvizek káros anyagainak hasznosításá­val, szennyvizek tarozásával és időszakos leengedésével. Az elő­irt határkonoentráció biztositható higitóvizzel, a szennyezőa­nyagnak a környezetben végtelen hig koncentrációban való szétosz­latásával. A környezetben való szétoszlatás tárgyköréhez tartozik Dr. Szolnoki Csaba és munkatársai a "Partközeiben a Dunába vezetett szennyvíz levonulása" cimü dolgozata. A szerzők a Paksi Konzervgyár dunai - 21" 7 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom