A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok, javaslatok (Szarvas, 1984. július 4-6.)

Megemlékezés a Körösvölgy vízgazdálkodásának 150 évéről

A belvízrendezés jelentőségére az 194o-42 évi rendkívüli belvizek hivták fel a figyelmet. Ebben az időben a Körös-vidék belvizárterének 25-3o$-át - közel loo ezer hektárt - boritott belviz. A szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy a belvizrendp szerek teljesítőképességét 3o-4o l/sec/km fajlagos levezetési értékre kell növelni. A második világháború és az azt követő néhány év azonban nem tette lehetővé a szükséges munkák elvégzését. A körösvidéki belvizi fejlesztésnek az 195o-ben megkötött Magyar-Román Vizügyi Egyezmény adott lendületet, amely mindkét 2 fél számára előirta a 40 l/sec km fajlagos vizszállitás kiépítését. A román területről érkező belvizek fogadása és a főbefogadókba való beemelése fontos nemzetközi kötelezettséget jelentett, amit a felek be is tartottak. Az 197o-es évek közepétől a román vizügyi szervek döntően saját területükön oldják mee a belvizek levezetését. 1948-ban a társulatokat államosították és ezzel a vízrendezés is állami feladat lett. Minden vizimunka irányítása és az állami tulajdonu müvek fejlesztése, 'fenntartása az 1953-ban létrehozott vizügyi igazgatóságok hatáskörébe került. A társulatok volt területén szakaszmérnökségek, ezen belül belvízrendszerek és öblözetek alakultak ki. Az állam jelentős összegeket áldozott a belvizi főművek - mindenek előtt a magyar-román érdekeltségű öblözetek - fejlesztésére.A belvízrendezésben is felhasználásra került a korszerű technika. A kézi munkát teljesen kiváltották a kotró, árokásó, talajegyengető és kaszálógépek. A belvizek átemelésében a gőzgépeket és a centrifugál-szivattyukat felváltották a robbanómotoros, vagy villamos meghajtású szárnylapátos szivattyúk. - 19 -