A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok, javaslatok (Szarvas, 1984. július 4-6.)

VITAINDÍTÓ ELŐADÁSOK - I. szekció. Mezőgazdasági üzemek vízgazdálkodása

leges igény nem a kis méret, hanem az, hogy a táblák belsejében nagyobb lefolyástalan mélyedések ne legyenek, s hogy a tábla határok és a mélyvonulatok lehetőleg egybe essenek. E fáradságos mérlegelést igénylő szempontokkal szemben áll aztán a gépi müvelés biztosithatóságának az egyszerű geometriai feltétele: legyen a tábla minél nagyobb és legalább a két hosszú tábla oldal legyen párhuzamos. Ha aztán mindehhez még azt is hozzá vesszük, hogy a nagyüzemi termelésre történő áttérés alapvető feltétele valóban a mezőgazdasági munkák gépesítése volt, s hogy éppen ezért a kezdeti évek minden figyelme és erőfeszítése a gépesített mezőgazdaság megteremtésére irányult; megérthető, hogy a táblák kialakításánál általában nem a talajtani térképek, s főleg nem a rétegvonalas .helyszínrajzok, hanem a vonalzók kerültek elő. így alakulhattak tehát ki azok a nagyüzemi táblák, amelyek a domborzat figyelmen kivül hagyása következtében már eleve magukban hordozták mindazokat az akadályokat, amelyek a nedvesebb időszakokban szükségképpen előálló belvizfoltok következtében éppen a gépesített munkát hátráltatták. Ez az egyoldalú, helytelen szemlélet azonban nem csak a gyakorlatban vert gyökeret, hanem átterjedt az oktatás területére ia. Én magam, személyesen láttam olyan diplomaterv pályázatra felterjesztett, tehát az oktatók által jónak itélt táblatervet, amelyen egyetlen rétegvonal sem volt található, amelynél tehát nem csak a táblák kialakításánál nem lehetett a domborzatra tekintettel lenni, hanem még a levezető árkok vonalvezetését is csak teljesen ötletszerűen lehetett behúzni. - 111 -