A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok, javaslatok (Szarvas, 1984. július 4-6.)

VITAINDÍTÓ ELŐADÁSOK - I. szekció. Mezőgazdasági üzemek vízgazdálkodása

zetek árvízvédelmi-, majd árvízvédelmi ás belvízvédelmi társulatait. 3zek képzett vezető gárdája, s az érintett birtokosok hozzájárulása alapján rendelkezésükre bocsátott megfelelő pénzügyi eszközök biztosítékot nyújtottak az elvégzendő feladatok magas szinvonalu ellátására. Az eleinte pedig csupán a viz elleni védekezést célzó tevékenységi körük több helyen csakhamar kiegészült a víz mezőgazdasági hasznosításával is. így e társulatok gyakorlata hozta létre a "mezőgazdasági vizgazdálkodás"-t, még az előtt, hogy ennek elméletei problémáival bárki foglalkozott volna. Líás oldalról nem hallgatható el az sem, hogy a társulatok ügyeibe a beleszólási jog a birtokos területének a nagyságától függött, igy azok elsősorban a nagybirtokosok érdekeit tartották szem előtt. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy később, majd csak 1945 után, az egységes vízügyi szolgálat megszervezésekor ezeket az egyébként jól működő szervezeteket felszámolták, z x X Tisztelt hallgatóim! Közismert, hogy 1945» az ország felszabadulása, majd a szocializmus építésére való áttérésünk minden területen, s igy a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén is hatalmas változásokat hozott, s hosszantartó erjedési folyamatokat indított meg. Ezek közül a mi szempontunkból most a leglényegesebb az, hogy az 1956 utáni szervezési intézkedések eredményeként mezőgazdaságunk világszerte elismert eredményeket ért el. A minél magasabb terméseredményekhez, s a termés biztonságához fűződő érdek pedig fokozódó igénnyel lépett fel a vízrendezéssel szemben is. Azzal a vízrendezéssel szemben, amelyről időközben az ármentesítés /a folyószabályozáshoz kapcsolódva/ önálló tevékenységi körként levált, - lo8 ~