A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, X. Vízminőségi szeminárium (Szarvas, 1984. július 4-6.)

ad d/ A felszíni vizek védelme, öntisztulóképességénok hely— reállitása, vagy növelése céljából megoldási módok szabványosítása kezdődött. Ezek közül elkészült a felszínen uszó olaj ás az oldott szeniy ezok levegőztetéssel való eltávolítás módjai /MI-lo-132/2-82/. ad e/ Szennyezőanyagot tartalmazó iszapok, a vízminőséget károsító hulladékok elhelyezésére vízvédelmi előírások készültek /pl a szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítására /MX-1O-42O/ és az olajtartalmú iszapok ártalommentes elhelyezésére /MI-lo-293//« Elsősorban a már ismert megoldási módoknak a szabványosítására került sor. Az olajos iszapok elhelyezésének vízvédelmi követelményei, az iszap kezelésének és elhelyezésének, a terület kiválasztásának és a deponálásnak szempontjait tartalmazza. A szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezésére és hasznosítására vonatkozó előírások a szennyvíztisztító telepeken belül keletkező iszap és az ilyen jellegű más /pl élelmiszeripari szennyvizek tisztításából származó/ iszap elhelyezésének módozatait, a tervezés és megvalósítás követelményeit tartalmazzák. Ez a szabványkiadvány közvetlenül kapcsolódik a 9003/1983/MÉM.É.ll/ MÉM- EüM-QVH közös közleményhez, amely a szennyvizeihelyezési szabályzatot teszi közzé, ad f/ A felszíni és felszín alatti vizek értékelési és minősítési rendszere szabványosításának célja, hogy megalapozza a viz minőségének egységes értékelését, a felhasználhatóságra való alkalmasság megítélését, a vízgazdálkodási célok elérése érdekében szükséges vizügyi-müszaki beavatkozások lehetőségének, sorrendjénok mértékének megállapítását; a vízminőségi állapot, illetve változások meghatározásai,valamint a szennyezőanyag terhelés nagyságának éves vagy hosszú távra vonatkozó változásainak meghatározását, A szabványok módszertani alapelveket tartalmaznak a vízminőség értékelésre, a - 1» 458 -