A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, X. Vízminőségi szeminárium (Szarvas, 1984. július 4-6.)
/szei-vezeti/ és tárgyi föltételei, de nem használják fci annale kedvező hatásait . A műszaki szabályozás összetett folyamat, amelyben a népgazdasági érdekek, valamint a felszi-ni és folszin alatti vizminőségvédelmi követelményeinek kell szintetizálódnia. 1. A MŰSZAKI SZABÁLYOZÁS IRÁNYAI 1.1 A természetes vizek minőségének romlását fizikai, kémiai, biológiai és mikrobiológiai folyamatok ós a vegyi onjragok okozzák. Ezek a lakossági, ipari és mezőgazdasági viaigóCyek kielégítése kapcsán keletkeznek, illetve hatnak a természetes vízkészlet minőségére. A műszaki szabályozás során olyan előírásokat kell közzétenni, amelyek differenciáltan foglalják magukba a kedvező megoldási módokat, kötelező hatályú előírásokat, valamint a viz vizsgálati és minősitési módszereket. A műszaki szabályozásnak magába kell foglalnia a felszini és folszin alatti vizek minőségvédelmi követelményeit, továbbá azokat a technológiákat, amelyek alkalmazásávai.1 a legvalószínűbben elérhető a kivánt vízvédelmi szint. A vizeli fizikai jellegű szennyeződése a hőszennyezés, továbbá mindazon természetes anyagok jelenléte, amelyek fizikai módszerekkel pl. szűréssel, kotrással eltávolíthatók. A vizok kémiai szennyeződése a legjobban változik} rendszeroson megjelennek olyan mikrószennyezők, amelyele már kis mennyiségben is toxikusak. Az új anyagok mellett egyes állandó komponensek mennyisége is növekszik. IIa szerves és szervetlen anyagok mennyisége meghaladja a megengedett koncentrációt, rontja a viz felhasználhatóságát, növeli a tisztítási költségeket. A műszaki szabályozásnak a felszini és felszin alatti vizok szenry eződésének megelőzésére, megszüntetésére lokalizálására kell megfelelő előírásokat tartalmaznia. Az ipari jellegű mezőgazdasági és állattenyésztési viz- 1*1*9 -