A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, X. Vízminőségi szeminárium (Szarvas, 1984. július 4-6.)

tések miatt a balassagyarmati viznütelepnek és kutjainak ár — vízvédelmi töltéssel való bevédése. A viznütelep és az alatta lévő rét, legelő terület ármentesítése lényegében biztonságosabbá tette a vizmü üzemeltetését, azonban tapasztalataink a— lapján kedvezőtlen hatást gyakorolt a kitermelhető viz mennyiségére és minőségére vonatkozóan. Az Ipoly mederszabályozása a raederlejtis és vizszintesés növelés eredményeként lényegé — ben meggyorsította a vizek levonulását, melynek következtében jelentősen csökkent a nagyvizek és az árhullámok tartóssága, természetesen kis- és középvizhozamok esetén is csökkent a meder telítettsége. A talajvíz áramlási irányára még a szabályozás előtti idő — szakban is a vizgyüjtő területről az Ipoly felé való áramlás volt a jellemző, azonban a nagy és középvizszintek viszonylag hosszabb idejű tartóssága miatt jelentőséggel birt az Ipoly felőli áramlás, valamint a vizgyüjtő területről való talajvíz visszatartó hatás is. A vizmü kutjainak /ártéri kavicsteraszának/ árvízvédelmi gáttal való bevédése után megszűnt az árvízi elöntésekből származó természetes vizutr'npótlódás, mely vizsgálataink és ta pasztalataink alapján meghatározó hatást gyakorolt a kavics, terasz dinamikus vízkészletének növelésére és a vízkészlet minőségi felfrissítésére.Megszűnt an a gyors vizcsere és a talajvízbe történő oxigénbevitel, amit korábban az árvizi elöntésekből származó, felszín ídől beszivárgó viz jelentett. Korábban ez a folyamat a tavaszi és őszi áradások idején évente két alkalommal le zajlott. Ekkor a szárazföld felőli utánpótlddási hányad csökkenésével a háttér felől a víz által a kutakhoz szállított vegyi anyagok mennyisége is csökkent, illetve a felszínről beszivárgó, eredendően is viszonylag jó minőségű és a továbbiakban tisztító talajszürésen keresztülmenő viz keveredett - 267 -