A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése III. kötet, A vízgazdálkodási adatbázis fejlesztése (Szarvas, 1984. július 4-6.)
A VÍZGAZDÁLKODÁSI ADATBÁZISSAL SZEMBEN TÁMASZTOTT IGÉNYEK ÉS AZOK KIELÉGÍTÉSE - Papp Gyuláné: A belterületi és a külterületi talajvízállások összehasonlítása az ATIVIZIG területén
A tiszántúli talajvizemelkedések természeti okainak tisztázása érdekében például részletesebben vizsgáltuk a kunágotai évi közepes talajvizállások alakulását. A természeti tényezők közül az évi csapadékösszeg mennyiségét az évi napfénytartan értékét és a levegő évi középhőmérsékletét választottuk ki, mint legjellemzőbb paramétereket. Ezekre a paraméterekre előállítottunk az 1936-1981 közötti 46 éves időszakra vonatkozó adatsort, majd azt kétfelé választva megszerkesztettük az empirikus eloszlásfüggvényüket. Ezekből megállapítható, hogy az évi közepes talajvizállások az 19591981 közötti 23 éves időszakban határozottan eltérnek a korábbi időszaktól, az 1936-1958 évek adataihoz képest jóval magasabb értékek fordulnak elő, s ez nem támasztható alá a csapadék eloszlásával, mely a szóbanlévő két időszakban alig mutat eltérést. Jelentős eltérés van azonban a napfénytartam ós a léghőmérséklet eloszlásában. Az 1959-81 közötti időszak jóval hűvösebb és napfényben szegényebb volt, mint az 1936-1958 közötti, emiatt jóval kisebb lehetett a párolgás. Ez kellő magyarázatot ad a talajvizek megemelkedésére. Hozzá kell nég azt is tennünk, hogy az 1959-1981 közötti időszakban a nedves évjáratok viszonylag rövid időkőzönként követték egymást (1965-1967, 1969-1970, 1974-1976, 1977-1979), igy a talajviz fokozatosan felhalmozódhatott és szintje egyre magasabbra emelkedhetett, A negeaelkedésben feltehetően csak természeti tényezők játszottak szerepet, mert Kunágotán intézményes vízellátás nincs. A Tisza jobbparti és főleg nomokhátsági területeken tapasztalható stagnáló, ill. süllyedő tendencia tsrcészeti oka egyrészt az, hogy az 1959-1981 közötti időszak szárazabb volt, mint az 1936-1955-as (ezt igazolják a Kecskeméti csapadékmérő állomás adataiból szerkesztett eloszlási görbék), s iéghőaérséklet, valamint a napfónyhiány nem volt elvan rstrtékű, mint a tiszántúli területeken. Továbfcá nagyon lényeges ténvezó, nogy a hOEiOktelaj on a talajviz szorosabb kapcsolatot tart a légkörrel, így 1-2 száraz év - 9" -
