A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése III. kötet, A vízgazdálkodási adatbázis fejlesztése (Szarvas, 1984. július 4-6.)
A VÍZGAZDÁLKODÁSI ADATBÁZISSAL SZEMBEN TÁMASZTOTT IGÉNYEK ÉS AZOK KIELÉGÍTÉSE - Dr. Pálfai Imre: Az aszályossági index
Az elmondottak értelmében az aszályossáqi index (A) szániitáső a következők szerint történik: 100 H C1 + C2 ahol H - a tenyészidőszak középhőmérséklete °C-ban, C-, - a felhalmozódási időszak súlyozott csapadékösszege mm-ben, C 2 - a tenyészidőszak súlyozott csapadékösszege mm-ben, M súlyozott csapadékösszegek meghatározása a havi csapadékadatokból az alábbi módon lehetséges: <^=0, lC x +0 ,4C X I+0. 5C XI I+0, 5Cj +0.5C l; [+0, 5C 1X I C 2=0,5C IV +0.8C V +1.2C VI +1.6C VI I+0.9C yII I «z aszályossagi index alkalmazására néhány példá t mutatok be. A Kecskeméti Eghajlatkutató Állomás (korábban Kertészeti Kutató Intézet) 1901-1983. évi adataiból minden évre meghatároz tuk az aszáiyosségi index értékét. A számitások eredménye sze rint Kecskeméten a leqaszályosabb éve k az alábbiak voltak: 1952 A t= 10,9 1904 A S 9,3 1946 A S 8,9 1983 A s 8.6 193C A = 8,4 1968 A = 7,8 1923 A = 7,6 1935 A 7,6 Megvizsgáltuk az A-értékek eloszlását is, melyre legjobban a Gamma-eloszlás illeszkedik, *z eloszlási görbéből megállapítható, hogy Kecskeméten az 1552. évihez hasonló aszály elűfordülásának valósrir,jse: e 1 ^-nál kisebb. Az 1983. évihez hason ló aszály elof oraulás:. valószínűsége kb. 3 azaz ilyen aszály stlagosan 33 éver.nent fordul elő.
