A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése III. kötet, A vízgazdálkodási adatbázis fejlesztése (Szarvas, 1984. július 4-6.)

A VÍZGAZDÁLKODÁSI ADATBÁZISSAL SZEMBEN TÁMASZTOTT IGÉNYEK ÉS AZOK KIELÉGÍTÉSE - Dr. Pálfai Imre: Az aszályossági index

AZ ASZÁLYOSSÁGI INDEX Dr. Pálfai Imre Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság A dolgozat javaslatot tesz az "aszályossági index" bevezetésére, azaz egy olyan mutatóra, mely egyetlen (számértékkel jellemzi á*z aszály mértékét. A mutató számításához havi léghőmérsékleti és havi csapadékadatokra van szükség. A javasolt összefüggésben a levegő párológtató képességét az április-augusztusi öthavi középhömérséklet, a csapadékviszonyokat az október-augusztusi 11 havi súlyozott csapadékösszeg fejezi ki. Az aszályossági index ezek hányadosaként határozható meg. Alkalmazására a dolgozat példákat mutat be. A' mezőgazdaságban a vízzel való gazdálkodás fontosságára legutóbb az 1983. évi rendkívüli aszál

y hívta föl a figyelmet. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a növénytermelés a kedvezőtlen időjárás hatására - az előző évihez képest összességében 9 %-kal csökkent. 1983-ban 13,7 millió tonna gabona termett, 1,2 millió tonnával kevesebb az 1982. évinél. Cukorrépából 30 &-kal, burgonyából 15 %-kal, gyümölcsfélékből 14 ^-kal, zöldségfélékből 10 ^

0-kal, szőlőből 6 >á-kal termett kevesebb. Az abrak- és a szálas takarmányok ternelese is viszszaesett. Az aszálykár mintegy 5 milliárd forintra becsülhető. Az 1983. évi kellemetlen tapasztalatok indokoltó, sőt köte- 19