A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése III. kötet, A vízgazdálkodási adatbázis fejlesztése (Szarvas, 1984. július 4-6.)

A VÍZGAZDÁLKODÁSI ADATBÁZISSAL SZEMBEN TÁMASZTOTT IGÉNYEK ÉS AZOK KIELÉGÍTÉSE - Szabóné Zemenszky Ildikó: Nemzetközi vízgazdálkodási adatgyűjtés és feldolgozás

Kedvezőtlen - nem lehet eseti munkának tekinteni, folyamatos karbantartást igényel, - Időigényes, aprólékos nunka, - hagyományos, kézi, edatlapoe nyilvántartás. A már meglevő adatbázis egy részét a Keretterv készitői. másik részét a vizügyi igazgatóságok szakemberei máris hasznosíthatják. Jelenleg lehetőség nyilt a területen fellelhető szakmai anyagokban levő adatokkal való bővítésre is. 5. AZ ADATGYŰJTÉS, -FELDOLGOZÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI Ahogy a hazai hidrológiai, vízminőségi, vizkészletgazdálkodási adatgyűjtés sem lehet és nem is egy intézmény feladata, ugyanugy a nemzetközi vízgazdálkodási adatgyűjtést végzők körét is ki kell szélesíteni, és mindenkinek közre kell működ nie abban akinek lehetősége, adottsága van rá. Jelen és várható időszakunk, különösen a vízgazdálkodásban szorosabb együttműködést igényel egyrészt a szomszédos, másrészt a közös vízgyűjtőn levő országokkal. Az előzőek alapján, ugy tűnik, hogy a Duna vízgyűjtője a "legkritikusabb" vizgyüjtő a Földünkön, ós ennek közepén van Magyarország. Ezen a vízgyűjtőn átlag feletti a laksürüség, a viszonylag fejlett ipar ós mezőgazdaság kedvezőtlen hatásai érvényesülnek kisvizkor éppúgy, mint árviz idején, és ez csak alapos felkészüléssel védhető ki. A felkészülés a hétköznapi, folyamatos feladatokra és a rendkívüli időszakok munkáira már az adatgyűjtés szintjén igényli - a folyamatos karbantartást, azaz az adatok pótlását, körének szélesítését és ezzel egyidejűleg - a kapott adatok értékelésót, felülvizsgálatát, esetleges részek elhagyásét, ujak felvételét, - a szakemberek /használók/ javaslatainak feltárását, - a korszerű adatgyűjtő és -feldolgozó rendszer /gépi/ kidol- 17 -