A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése III. kötet, A vízgazdálkodási adatbázis fejlesztése (Szarvas, 1984. július 4-6.)

A VÍZGAZDÁLKODÁSI ADATBÁZISSAL SZEMBEN TÁMASZTOTT IGÉNYEK ÉS AZOK KIELÉGÍTÉSE - Szabóné Zemenszky Ildikó: Nemzetközi vízgazdálkodási adatgyűjtés és feldolgozás

Ezek általában csak bizonyos értékhatár felettiekre vonatkoztak. Több mint 2700 adatlapot sikerült kitölteni, főleg meg levő és néhány tervezett létesítményre. Országonként, NSZK 195, Ausztria 535, Csehszlovákia 421, MNK 429, Jugoszlávia 292, Románia 549, Bulgária 70 és Szovjetunió 220. Az adatlapokon országonként és adatfajtánként feldolgozásra került pl. 478 fontosabb, jellemző vizmérce adata a Dunán és mellékfolyóin, 68 határszelvény, 309 torkolati szelvény jellemzői stb. Az adatgyűjtés és -feldolgozás során az első feltáró munkák valamennyi gyerekbetegségén átestünk. Először sokféle adat lapot, tul részletes adatgyűjtést terveztünk. Ezek mindegyike nem is volt hozzáférhető, és az általunk reprezentatívnak kijelölt szelvény vagy elfogadott értékhatár sem biztos, hogy helyes volt. Ennek ellenére jelentős lépést jelentett az adatbázis létrehozása. 4.2 Szakégi adatgyűjtés A szakágazati munkák közül az árvizvédekezés igényli a leg gyorsabb döntéshozatalt, de ehhez mind a hazai, mind a külföldi általános és szélsőséges jellemzőknek, továbbá a pillanatnyi helyzet értékeléséhez szükséges ismeretanyagnak rendelkezésre kell állnia. Kezdeményezésünket az ÁBKSZ 1982. és 1983. években támogatva lehetővé tette, hogy a vízgyűjtőn Belgrádig speciális adatgyűjtést végezhessünk. /5./ összegyűjtöttük valamennyi csapadékmérő hely és vizmérce állomás nevét ábécérendben, hogy kritikus helyzetben az azono— sitás elvégezhető legyen. Külön adatlapokon feldolgozásra kerültek a szakági szempontból kulcsfontosságú állomások, létesítmények. így: - 15 -