A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése II. kötet, A mezőgazdasági vízgazdálkodás közigazgatási kérdései (Szarvas, 1984. július 4-6.)

A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI POLITIKA ÉS AZ IRÁNYÍTÁS - Benedek József: Öntözőfőművi kapacitások kihasználását befolyásoló közgazdasági tényezők

3.2. Közgazdasági tényezők A kapacitás alacsony - és egyre csökkenő - kihasználását a mindenkori csapadékviszonyok mellett közgazdasági tényezői is előidézték. Ezek mindegyike a felhasználóknál /mezőgazdasági üzemekben/ fejtette ki csökkentő hatását. A vízügyi oldalról folyó elemzést, vizsgálódást itt be is lehetne fejezni, mert az okok további kutatása már a mezőgazdaság témaköre. Uindezek ellenére indokoltnak tartjuk a további elemzést, mert egyfelől a mezőgazdasági célú vízszolgáltatás elsősorban a már meglévő nagy értékű vízügyi létesítmények közreműködésével lehetséges. Az 1980. évi felmérés szerint az öntözőfchüvek értéke 5,8 milliárd it, az öntözést is szolgáló belvízi csatornák és műtárgyak értékével együtt pedig 9,5 milliárd Ft. értékű állóeszköz szolgálja a mezőgazdasági vízellátást. Senki számára sem lohet közömbös, hogy e nagyértélői létesítmények hogyan, milyen hatásfokkal vesznek részt a nemzeti jövedelem termelésében. llásik - nem elhanyagolható - szempont, hogy a főműveket vízügyi szervek üzemeltetik, és ez jelentős /1982-ben közel 300 millió Pt/ üzemeltetési é3 fenntartási költséggel terheli az ágazatot. A közepes és annál alacsonyabb kihasználtság esetén még az üzemelési költségeknek is csalc egy része térül meg a befolyó vízdíjakból. A fenntartási költségek az államot terhelik. Bármennyire is igyekeznek követni a kitermeléssel a vízigénybevételt bizonyos üzemelési és fenntartási költségek akkor is felmerülnek, ha nem, vagy csalc mérsékelten használjál: a vizet és alitor sem több, vagy nem sokkal több, ha a kapacitás kihasználás optimális. A kérdést népgazdasági szinten vizsgálva vétkes könnyelműségnek tekinthető az, hogy ha az öntözéshez lekötött nagy összegű vízügyi és mezőgazdasági üzemben lévő állóeszközöket csak részben állítják a termelés szolgálatába. Továbbá a vízkészlet korlátozottan rendelkezésünkre álló természeti kincs. Elosztása és a felhasználáshoz szükséges feltételek megteremtése a vízgazdálkodási ág feladatkörébe tartozik. Az viszont, hogy a rendelkezésre állás határáig a felhasználása minél magasabb hatékonysággal történjék, egyaránt feladata a felhasználó ágazatoknak, jelen esetben a mezőgazdaságnak, valamint a szolgáltató vízgazdálkodási ágnak. Az öntözés jelenlegi helyzetének alakulását befolyásoló közgazdasági tényezői: külön-külön is kifejtették csökkentő hatásukat,de az egyes hatások közül egymásutáni vagy együttes előfordulásának eredményeként a hatás fel- 3k -