A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése II. kötet, A mezőgazdasági vízgazdálkodás közigazgatási kérdései (Szarvas, 1984. július 4-6.)

A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI POLITIKA ÉS AZ IRÁNYÍTÁS - Benedek József: Öntözőfőművi kapacitások kihasználását befolyásoló közgazdasági tényezők

TEÖZŐF&ÜVI KAPACI2ÁS0K KIHA5Z1TÁLÁ3ÁT BEFOLYÁSOLÓ KÖZGAZDASÁGI TÖmSŰK Benedek József Vízgazdálkodási Intézet ÖSSZEFOGLALÁS S rövid dolgozat vázlatosan bemutatja az öntözés fejlődését a szocialista nagyüzemek megalakulásától napjainkig terjedő idő­szákban. A jellemzők változása alapján három szatasz különböz­tethető meg: nagyarányú fejlesztés, szerkezeti változás, hirte­len csökkenés. Az elmúlt 23 év alatt az öntözés intenzitása erő­sen változó volt. Kilenc alkalommal nem érte el a beöntözöttség aránya az 50 ;'í-ot és csak öt évben volt optimális a kihasznált­ság. 1961-től több mint kétszeresére nőtt a főművek kapacitása, amely jelenlegi ffoüves vizszolgáltatási igényeknek 2,75-ezöröse. 3 helyzet kialakításában közrejátszott az, hogy a főművek épí­tésekor felmért igények alapján előirányzott területi fejleszté­sek nem következtek be, továbbá a változó közgazdasági viszonyok hatásaként a meglévő berendezések üzemeltetéséről lemondtak a gazdaságok. A f íraüvi kapacitás kihasználása igen alacsony: csúcsidőben átla­gosan 40 % körüli, éves szinten csak 15 A mezőgazdaság főmű­vel kiteimelt viznek átlagosan 57 £-át vette igénybe. Az öntözési kapacitás kedvezőtlen kihasználását befolyásoló köz­gazdasági tényezőse egy része már az öntözés indításakor jelent­kezett azáltal, hogy nem biztosították mindenhol az öntözés gazdálkodási és környezeti feltételeit, igy a várt eredmények elmaradta!:. I.'.ajd 1975-től a fejlesztés állami támogatása fokoza­- 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom