A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése II. kötet, A mezőgazdasági vízgazdálkodás közigazgatási kérdései (Szarvas, 1984. július 4-6.)

A SZENNYVÍZ- ÉS HÍGTRÁGYA HASZNOSÍTÁS GAZDASÁGI KÉRDÉSEI - Dr. Molnár Róza: Települési szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosításának gazdasági kérdései

2. EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Tekintettel arra, hogy a modellben vizsgált valamennyi t ápanyagvariáció költségtényezőinek ismertetésére e dolgozat keretei között nincs lehetőség, megpróbáltam azokat a variációkat kiemelni, amelyeknek bemutatása megitélésem szerint hasznos lehet a vizsgált kérdéskör szempontjából. 1 tonna kukorica szemtermés előállitásához szükséges műtrágya - anyag + szállitás +szórás költségeit mutatja az A, B, C, D, E, F grafikon. Az 1.1.2.pontban feltüntetett mütrágyaféleségek 18 /N:P:Ií/ kombináció kidolgozását tették lehetővé, amelyből a legdrágábbat a+e+h /A, B, C/ és a legolcsóbbat b+d+f /D, E, F/ mutatják a grafikonok. A grafikonokon jól látható, hogy azonos - termőhelyi kategóriához tartozó talajtipus, tápanyagellátottsági szint, szállitási távolság, szállitó és szórógép - mellett a költségeket a műtrágya kombináció határozza meg. Pl. I l/-ben 1 tonna kukorica szemtermésre a+e+h műtrágya kombinációban 736, b+d+f kombinációban 569 Ft jut. Kedvezőbbek a költségek minden vizsgált termőhelyi kategória valamennyi tápanyagellátottsági szintjén, ha a műtrágyát IFA 50 WL 2 + Tornádó 5 segitségével juttatjuk ki. Természetesen ez akkor is igaz, ha a növény tápelemigényét szennyvíziszap + műtrágya formájában biztositjuk. Megjegyzés: - Grafikon betűjele A mellett zárójelben /K/ kukorica növényt jelöl. - Termőhelyi kategória I, II és tápanyagellátottsági szint l/i 3/, 5/ jelölése minden grafikonon azonos. HTZ-30 + Tornádó 5T IFA-50 VL/2 + Tornádó 172