A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Mezőgazdasági üzemek vízgazdálkodása (Szarvas, 1984. július 4-6.)

ÖNTÖZÉS ÉS HALASTÓ-GAZDÁLKODÁS - Nagy Sándor: Felszínalatti nyomócsöves esőztető öntözőtelepek korszerűbb, hatékonyabb üzemeltetésének követelményei, lehetőségei

az is, hogy ezt az ellentmondást feloldja. 3. A SZÁMÍTÓGÉPES ÜZEMIRÁNYÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ALAPADATOK ELŐKÉSZÍTÉSE 3.1. Csőhálózati adatok meghatározása A számításokat az IPSP /IRRAGATION PROGRAM and S UBR OUT UTE PACKAGE/ program és szubrutin csomag NETSIK nevü programjával /ELÁGAZÓ CSŐHÁLÓZATOK HIDRAULIKAI MŰKÖDÉSÉNEK SZIMULÁCIÓJA/ lehet elvégezni. A csőhálózati adatokat e program felhasználói utasításának megfelelően a megvalósulási terveknek megfelelően kiegészítve esetenként helyszíni ellenőrzéssel kell elvégezni. Az igy megbatározott adatok /vezetékek, hidránsok számozása, átmérő, hossz-adatok, terepadatok, érdességi jellemzők stb./ alkotják az öntözőtelepek adatbankját. Ezek csak akkor változnak, ha a csőhálózaton átalakítás történik. 3.2. Öntözőberendezések adatai A számításokhoz az egyes öntözőberendezések Q-H jelleggörbéjét az l.sz. ábrának megfelelően kell megadni. Külön tipusu berendezésként kell figyelembe venni az eltérő szórófejtípussal, különböző fúvóka mérettel, illetve különböző hosszúsággal, eltérő szórófej számmal üzemeltetett szárnyvezetékeket. Vizsgálataim során bebizonyosodott, hogy az elméleti összefüggésekkel meghatározott Q-H jelleggörbékkei végzett szimuláció nem adja a várt eredményt. Ezért különösen fontos, hogy ezeket a jelleggörbéket helyszíni méréssel határozzuk meg. Ennek illusztrálására bemutatom helyszíni méréseim legmarkánsabb eredményeit. Az l.sz. ábrán látható (J) jelű Q-H jelleggörbe meghatározása elméleti összefüggések alapján történt £lj . A ( 4J jelű öntözőberendezés helyszínen meghatározott jelleg-