A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok (Győr, 1983. június 29-30.)

Összefoglaló előadások - 2. Melioráció - Major Pál: Az Alföld talajvizhelyzete és változásának tendenciái, értékelése

hatástávolság 1-2 km. Látható, hogy ez az érték teljes mértékben egyezik az általunk meghatározott hatástávolság nagyságával. Nem érthetünk azonban egyet a szerzőnek azzal a megállapításával, amely" szerint a hatástávolság sávjában a talajvizhelyzet javitása valósitható meg, hiszen -megitélésünk szerint itt a talaj sótartalmának csökkenése esetleg csak a megemelkedő talajvízszint kilúgozó hatásával magyarázható, és az uj magasabb szintnek megfelelő sókiválás várható. Természetesen egy hosszabb időszaknak kell eltelnie, hogy ez a hatás már számottevő legyen. 3.2.3 Körös-Tisza_szöglet

i_Dél-Tisza_völg^ Lényegében a Körös-Tisza szöglet területéről, ill. az itt tapasztalt talajvizállás-emelkedésekről is az mondható el, mint a nagykunságiról. Érdekes müdon a Dél-Tisza völgyében, a Tisza, és kis szakaszon a Maros melletti területsávokon is jelentkezik emelkedés. Tudjuk, hogy a folyók melletti területeken az átlagos talajvizállás a folyók középvizeihez igazodik. Az alábbiakban nézzük meg a szegedi vízmérce évi középvizállásait a két kiválasz- , tott időszakban. 1956 194 cm 1966 318 cm 1967 2o4 cm 1957 164 cm 1968 17o cm 1969 175 cm 1958 21o cm 197o 419 cm 1971 697 cm 1959 63 cm 1972 593 cm 1973 59 cm 1960 2o6 cm 1974 306 cm 1975 246 cm átlag 167 cm átlag 318 cm Megítélésünk szerint a 2.sz. ábrá

n kimutatott kisebb emelkedés a közel 15o cm-rel magasabb időszaki átlagos folyóvizáHás következménye. Összefoglalásképpen megállapíthatjuk,hogy a Nagy-Alföld területén - 82 -