A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok (Győr, 1983. június 29-30.)

Összefoglaló előadások - 2. Melioráció - Major Pál: Az Alföld talajvizhelyzete és változásának tendenciái, értékelése

Vizsgálataink adatait értékelve arra a megállapításra juthatunk, hogy maga a vízellátás nem egyedüli oka a településeken belül tapasztalható talajvizállás-emelkedéseknek. De amennyiben egy településen belül van emelkedés, az kötött talajú területeken nagy valószínűséggel elsősorban a vízellátással hozható kapcsolatba. A talajviztartó rétegek tulajdonságai, valamint morfológiai okai lehetnek annak, hogy sok esetben egy település vízellátása sem okoz talajvizszint-emelkedést. Tanulmányában Perger László /Tiszántúli Vizügyi Igazgatóság/ települések talajvizállásának változását elemzi, kétváltozós korrelációs kapcsolatok utján, vízellátás előtti és utáni időszakra bontott adatsorokkal. A 8 megvizsgált település közül 3 esetében /Hajduhadház, Hajdúböszörmény és Kaba/ mutat ki olyan talajvizállás-emelkedést, amelyet a helyben elszikkasztott szennyvízmennyiség okozhatott. Vizsgálati módszere azonban vitatható, egyrészt, mert a vízellátás utáni időszakra célszerű lett volna háromváltozós kapcsolatokat meghatározni, másrészt ugy tűnik, hogy pl. Hajdúszoboszló esetében csupán azért gyengébb a kapcsolat a vízellátás és a talajvizállás változása között, mint a hasonló talajvíz járást mutató kabai esetben, mert Hajdúszoboszlón az 1963-b.an kezdődő és monotonan növekvő vízellátás mellett a vizsgált időszakban a talajvizállás változása nem monotonan növekvő, mint Kaba esetében, ahol ez a kapcsolat csak 1974-től a vizellátás kezdetétől számitható, és itt a vizsgált időszakban a talajvizállás is monotonan növekvő. Két, jellegében monoton emelkedést mutató tényező között mindig megfelelően szoros kétváltozós kapcsolatot Írhatunk fel. 2. A TALAJVIZÁLLÁS-VÁLTOZÁS OKAINAK VIZSGÁLATA A talajvizállás-változást előidéző okok kapcsán természetes és mesterséges hatásokról beszélünk. A természetes hatások körébe soroljuk a metorológiai tényezőket, a talaj és rétegadottságokat, és némileg önkényesen a növényzet hatását. Tulajdonképpen ebbe a csoportba kell sorolnunk a természetes állapotban lévő felszini vizeinket is. Itt kell azonban utalnunk arra, hogy nyilvánvalóan a ma természetes hatásként ér- 67 -