A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok (Győr, 1983. június 29-30.)

Összefoglaló előadások - 2. Melioráció - Major Pál: Az Alföld talajvizhelyzete és változásának tendenciái, értékelése

melkedések megitélése a különböző érdekszempontok figyelembe vételével más és más tényezők szerepével igyekezett bizonyí­tani az észlelt emelkedések okait. Az okok között szerepeltek a természetes, elsősorban a meteorológiai tényezők változá­sai, az emberi tevékenység hatásaként jelentkezhető körülmé­nyek, a mezőgazdasági technológiák változásai, a Tisza csa­tornázása, az öntözés, a belvizlevezetés, és igy tovább. A változások okainak vizsgálatához szükségünk van a változá­sok nagyságának és területi eloszlásának felmérésére, vala­mint a Nagy-Alföld meteorológiai viszonyainak és talajvizház­tartásának értékelő elemzésére is. 1. TALAJVIZÁLLÁS-VÁLTOZÁSOK A NAGY-ALFÖLDÖN A talajvizállás-változások, emelkedések, süllyedések nagysá­gának meghatározása nem egyszerű feladat. Általában a talaj­vizjárás ismeretében nyilvánvaló, hogy nem hasonlithatunk ösz­sze pillanatnyi értékeket, hiszen elsősorban a változás trend­jének, majd a változás nagyságának megitélése a feladat. Köz­ismert, hogy még ma is sok területünkön abszolút talajvizállás maximumnak számitanak az 194o-1942. években előállt talajviz­áDások. Nyilvánvaló, hogy ha ezekhez a maximumokhoz viszonyí­tanánk mai vízállásainkat akkor nem emelkedésről, hanem süly­lyedésről beszélhetnénk. Talajvízészlelő kúthálózatunk jelentős hányada az 195o-es é­vekben létesült. Ezeknek a kutaknak, illetve adataiknak fel­használása vizsgálataink során mindenképpen kivánatos. Ez meg­szabja, hogy a vizsgált időszakot az 195o-es évek utánra kell tennünk. Az 196o-as években készült el az ország síkvidéki területeire az 1956-196o. évek közötti 5 éves időszak talajvizállása terep alatti mélységének l:loo ooo-es méretarányú térképsorozata. Számításaink szerint ez az 5 éves időszak.és igy átlagértékei - 63 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom