A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok (Győr, 1983. június 29-30.)

Összefoglaló előadások - 1. Árvízvédelem - Dr. Ress Sándor: Az árvízvédelem fejlesztésének közgazdasági kérdései

maga költség /védekezési költség/ és eredmény /elháritott kárhányad/ vetülete, mint a statikus védrendszernek /a gátnak/. Azonban amikor a statikus védrendszert fejlesztjük, az árhullámok egy bizonyos tartományában a jelentősebb védekezés feleslegessé válik, funkcióját átveszi 8 megerősitett, magasitott töltés. Ez azt jelenti, hogy a statikus védrendszer-növekmény mintegy eredményként "szolgáltatja" azt a kárhányadot, amit addig a védekezés szolgáltatott és ugyanakkor mentesiti a gazdaságot az ez idáig /a mondott tartománybal fellépő árvizek elemei/ szükséges védekezés költségeitől. A védekezési költség ez esetben tehát ugy tekintendő, mint elháritott védekezési költség-kár. c./ A közfelfogás az öblözetben keletkező károkat szinte automatikusan a védelem, a védekezés sikeres vagy sikertelen voltához, gátszakadáshoz, az öblözet egészének vagy annak egy részének elbontásához köti. Az elmúlt évek árvizi tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy a védrendszer védekezéssel megnövelt védelmi potenciáljánál kisebb árhullámok esetében /sikeres védelem esetén/ is jelentős károk lépnek fel. Az 1970. évi Tiszavölgyi árviz négy-milliárd Ft kárt okozott. Ebből azokra az öblözetekre, ahol nem volt gátszakadás, a védekezés sikeres volt, kettőmilliárd Ft

f vagyis az összes kár fele jutott. A szivárgások, csurgások és a védekezés egyéb kárai magának a védelemnek a költségei is a sikeresen kivédett árhullám kárainak tekinthetők, amelyhez még hozzá kell adni a mozgósított közerő termelésből való kivonása következtében előálló termeléskiesés értékét, sőt a sikeres védelem ellenére esetleg elhatározott és végrehajtott ki- és visszatelepítések költségeit is. Elöntéses eset feltételezésekor ezekhez a károkhoz még hozzá kell adni a gépek, az épületek , az úthálózat, az ingatlanok - 36 -