A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok (Győr, 1983. június 29-30.)
Összefoglaló előadások - 1. Árvízvédelem - Dr. Ress Sándor: Az árvízvédelem fejlesztésének közgazdasági kérdései
kapcsolatban azonban felvethető kérdés az, hogy az állam - egységes és abszolút szintű, vagy - egységes és differenciált szintű alapvédettséget nyújtson. Az egységes és abszolú t védettségi szint azt jelenti, hogy minden öblözet lakossága, ipara, mezőgazdasága, infrastrukturális létesítménye az alapvédettség határáig azonos szintű védelemben részesülne. Másképpen fogalmazva: minden öblőzetre vonatkozóan az árvizi elöntés esélyét egy adott, azonos szintre kell redukálni. Az egységes és differenciál t védettségi szint viszont az öölözetek lakosságának, iparának, mezőgazdaságának olyan szintű védelmet biztosit, amely figyelembe veszi: a., az egyes őblözetek nemzeti vagyonának nagyságát; b., az öblözetekben létrehozott termelési értéket; c., az őblözetek lakosságának és mozdítható értékeinek kiés visszatelepítési költségeit; d., az utóbbihoz csatlakozó, eltérő sulyu politikai, szociálpolitikai következményeket. Ennek az alapvédettségi szintnek az alkalmazása esetén minden öblözetre vonatkozóan nem az árvizi elöntés esélye, hanem az ahhoz és a felsoroltakhoz kapcsolódó, azokból számolható fajlagos kockázati értéke redukálandó azonos szintre. Fajlagos kockázati érték alatt a védelem mellett megmaradó negatív hatás várható értékének a hányadosa értendő. Államunk több határozatban, igy legutóbb a 2006/73. minisztertanácsi határozatban is, alapvetően a differenciálás nélkül elv mellett kötelezte el magát. A kérdés ezek után csak az lehet, hogyha a mostani fejlesztési célkitűzéseinket végrehajtjuk, s védvonalainkat az előirt szintre kiépítjük, mely elv alapján lép rjünk tovább . Ennek eldöntésében a következőket cél— - 29 -
