A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok (Győr, 1983. június 29-30.)

Összefoglaló előadások - 4. IX. Vízminőségi Szeminárium - Dr. Karácsonyi Sándor: Kistelepülések vízellátásának időszerű kérdései

szintezéssel bemért nyomvonalon valósították meg. Ezek a csatornák helyenként ma is fellelhetők útkereszteződések, kocsibejárók céljára szolgáló vegyes anyagból /fából, téglából, kőből, betongyűrűből/ készült műtárgyaikkal. Fenntartásaikról általában sajnos nem gondoskodnak, ezért azok eliszapolódnak, szeméttároló mélyedésekké válnak. Kisebb települések vízrendezésének nagyobb léptékű tervezése és kivitelezése tulajdonképpen 197o-től kezdődő, ugyanis erre az időszakra összesűrűsödtek azok a belvizet kiváltó körülmények, amelyeknek mindegyike korábban nem jelentkezett, ilyen a faluk vízellátásából keletkező szennyvíznek talajvízszint növelő hatása, az urbanizációs folyamat előrehaladása. Ma arról adhatunk számot, - az 1980 évi adatokra támaszk 'dva - hogy a 28o 000 ha-os rendezendő belterületen mintegy 2 2oo km csapadékviz elvezető csatorna van üzemeltethető állapotban. Ebből számitva a csatornasürűség közel 0,8 km/km

2. Ez a fajlagos érték egyértelműen jellemző a nagyfokú lemaradásra, egyes szerzrők" szerint" a fejlett településeik csapadékcsatorna hálózata 8-18 km/km

8 sűrűségű. Én a külterül ete

k belvízcsatornái optimális sűrűségét meghatározó diploma munkámban arra a megállapításra jutottam, hogy a mai gr.zdasági fejlettségi szinten 1,6 - 2,o km/km

2 csatornasürüséget ajánlatos belvízrendszereinkben biztosítani. Minden bizonnyal a belterületek exponáltsága miatt ennek többszörösére van szükség. Az eddig leirtakból is igazolható, hogy a kistelepülések csapadékviz elvezetése általában és országosan megoldatlan, ez két alapvető okra vezethető vissza, egyik: a szükséges csatornáknak ezideig csak kis hányada épült meg, ugyanakkor az elkészült csatornák karbantartása elégtelennek bizonyult. -283-