A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok (Győr, 1983. június 29-30.)

Összefoglaló előadások - 1. Árvízvédelem - Dr. Szepessy József: Az árvízvédelmi müvek méretezésének, a védőképesség ellenőrzésének elméleti alapjai, gyakorlati módszerei, a műszaki szabályozás helyzete

szak fontos eredményei a következők: - általánosan elfogadottá vált, hogy a gátakat egy-egy öblöze­ten belül nem egyenlő szelvényűre, hanem egyenlő biztonságu­ra kell kiépiteni. Mint azt Szilléri-Szücs-Törö k irják dol­gozatukban, ez a védvonal lehet egységes megjelenésű, ame­lyen a gyenge pontokra épitett helyi erősítéseket az ava­tatlan szemlélő nem is látja, mert - polgárjogot nyert az összetett szelvény, ahol többféle ta­lajt is beépítenek, ahol a régi föld-prizmát szivárgó, vagy vizzáró elemek erősitik; - és már nemcsak az uj gátakat tervezik igy, megindult a teljes régi védvonalrendszer felmérése és állékonyságának számszerű ellenőrzése, hogy a helyileg szükséges erősítéseket a régi gátakon is el lehessen végezni. Ezzel minőségileg megujult a gátak fenntartási tevékenysége is. Az utóbbi munka legsürgősebb lépéseként országosan felkutatták a gátak és az ősi folyómedrek keresztezési pontjai t, és megin­dult ezek talajának részletes feltárása, szükség szerinti erő­sítése is. Országosan kereken 3,5 ezer ilyen keresztezési pontot találtak. Első közelítésben topográfiai adatokból próbáltuk ezeket veszé­lyességük szerint sorolni, hogy ezzel a feltárás sorrendjére támpontot kapjunk. Ennek a sorolásnak a jóságát most Fehér Árpá d dolgozata vizsgálja, sajnos ehhez még nem álltak rendel­kezésére a számított állékonyságok, csak maguk a rétegsorok. Dr.Csikász Sándor a keresztező szakaszokon más árvizi jelensé­gek megfigyeléséről is beszámol. Hrehuss-Jalsovszky-Szöllősi viszont a Csepel-szigetre kimutatják, hogy ahol nincs vízzáró fedőréteg, ott a meder nyomoknak szinte nincs is jelentőségük. A nagy munka során többen szóvátették, hogy az ősmeder-keresz­tezések néhol stabilabbak, mint az őket közrefogó hosszú szaka­szok, mely utóbbiak viszont néhol maguk szorulnak erősítésre. - 21 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom