A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok (Győr, 1983. június 29-30.)

Összefoglaló előadások - 1. Árvízvédelem - Dr. Goda László: Az árvízvédelmi hidrológiai kutatások helyzete, a fejlesztés célkitűzései

strukturált sztochasztikus modellek; befejeződött a Tisza középső szakaszára vonatkozó numerikus előrejelző modell fejlesztése. A következő évben kezdődő és 1985-ben záródó harmadik ütem feladata az egységes rendszer operativ bevezetése lesz. Az előrejelzési módszerek időelőnyének növelése céljából kísérleti formában megkezdték a csapadék mennyiségi előrejelzését, majd erre alapozva kidolgozták a csapadék-lefolyás modelleket. Az árvizi hidrológia sajátos részét adja a jeges árvize

k hidrológiája. Talán éppen a probléma sajátosságából vagy a megoldás nehézségéből adódik, hogy ezen a területen lassúbb az előrehaladás a jelenségek megismerését illetően. Ez még akkor is igy van, ha emlékezünk arra, hogy néhány évvel ezelőtt szakosztályi munkabizottság vizsgálta ezt a témát /8/. Ebből az anyagból is kitűnik, hogy a jeges árvizekkel kapcsolatban végzett hidrológiai kutató munkára az elmúlt időszakban elsősorban az adatok összegyűjtése és értékelése volt a jellemző. Feldolgozták töltésezett vízfolyásaink jégviszonyaira vonatkozó adatokat 19ol és 197o közötti időszakra, majd a mult évben ezt az anyagot kiegészítették az 1971-8o évek adataival is. Az adatok értékeléséből kitűnik, hogy a hidrológiai észlelőhálózat nem elégiti ki a jégelőrejelzéshez szükséges adatok pontossági igényét, ezért elhatározták, hogy a Duna és a Tisza mentén klicaállomásokat hoznak létre az adatok minőségének javítása érdekében. Az elmúlt évek folyamán ez

ek a klimaállomások létrejöttek, az adatok gyűjtése folyamatban van. Az elmúlt évtizedek alatt megnövekedett emberi tevékenység eredményeként jelentősen növekedett a folyók hőterhelése is, amely jégjelenségek szempontjából nem közömbös. A 7o-es években végrehajtott részleges adatgyűjtés nem adott lehetőséget - 11 -