A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízminőségi szeminárium (Győr, 1983. június 29-30.)

A VIZIKÖZMÜVEK ÉS A BELTERÜLETI VÍZRENDEZÉS MEGHATÁROZÓ SZEREPE A KÖZSÉGEK FEJLŐDÉSÉBEN - Dr. Fodré Zsófia - Dr. Kiss Piroska -Dr. Tóth Irén: A községi vizmüvek vízminőségi kérdései Csongrád megyében

4. ÖSSZEFOGLALÁS Csongrád megye hidrogeológiai adottsága lehető­vé tette a lakosság ivóvízellátásának biztosí­tását mélyfúrású kutak vizével. A 70-es évek elejére általánossá vált a mélyfúrású kutakra telepitett közműves ivóvízellátás. Szerzők az évek óta rendszeresen végzett helyszini higié­nés szemlék és a kémiai és bakteriológiai labo­ratóriumi módszerekkel végzett vizsgálataik e­redményeinek feldolgozásával ismertetik a köz­ségi vizmüvek által szolgáltatott vizek minő­ségét. A bakteriológiai eredmények alapján mi­nősítik az anyakutak és a hálózat vízminőségét. Megállapítják, hogy öt községben "tiszta" a szol­gáltatott viz minősége, 20 községben "kétes tisztaságú",20 községben "szennyezett" és öt közssgben"sulyosan szennyezett". A bakterio­lógiailag legtöbb problémát okozó településeken a kémiai vizminőség is eltér a többi területen levő kutakétől. A vizek ammónium ion és metán tartalma, az oxidálható anyagok mennyisége és a hőmérséklet elősegiti a bejutó baktériumok túlélését és szaporodását. A vizkezelés - elsősorban a levegőztetésen ala­puló gáztalanitás és a klórozással történő fer­tőtlenítés - további veszélyt jelent a lakosság egészsége számára. 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom