A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízminőségi szeminárium (Győr, 1983. június 29-30.)

A KÖZMŰVES CSATORNÁZÁS, SZENNYVIZTISZTÍTÁS ÉS SZENNYVÍZELHELYEZÉS LEHETŐSÉGEI ÉS PROBLÉMÁI A KÖZSÉGBEN - Keifer Nándor: A csatornázatlan kistelepülések helyzete, a szennyvizkérdés megoldásának lehetőségei

A szerencsésebb mégis az a helyzet, amikor Kommunális Szolgáltató Vállalat gondoskodik a folyékony hulladék elszállításáról* Nagyon sok esetben azonban előfordul az, hogy a település épületeinek udvarán szakszerűtlenül elicészitett aknákban a szennyviz frakcionálódás után, hig fázisát az ut árkába vagy befogadó vizes árokba vezetik. Meg kell említeni azt a helyzetet is amikor kiépült vizhálózat elkészültével a szennyviz hig fázisát a felhagyott ásott kútba vezetik, vagy a tul magasan álló talajvízbe szikkasztják. 2.1. A csatornázatlanság következményei A települések folyékony hulladékai emberi, állati kórokozókat, könnyen bomló szervesanyagokat és ezek bomlástermékeit tartalmazzák, olykor káros ásványi anyagok kiséretében fertőzőképességük miatt jelentenek veszélyt a környezetre s az emberekre. Halmazállapotuk miatt jóval mozgékonyabbak nagyobb fertőzési területet érintenek. Fertőzik a levegőt, a vizet a talajt. Közvetlen szennyezést jelenthet az élővizbe juttatás mert messze túllépi a 28/1978/V.26./MT rendeletben rögzitett. határértékeket. Közvetett vizszennyezéssel járhat a folyékony hulladék rendezetlen elhelyezése, valamint a nem szakszerűen végzett ártalmatlanítása. A felületen való elfolyáskor felszini vizeket érinthető, de még távolabbi területeket is fertőzhet, talajvízszennyezést okozhat. Az oldott sótartalom megváltozása /nitrát, klorid, v. szulfát/ szennyezésre utalhat. Egyes területek, elsősorban lakókörzetek környezetének, vizsgálatakor kimutatták, hogy a nitráttartalom növekedés követi a talajvizmozgást a lakótelepek körül. 444