A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízminőségi szeminárium (Győr, 1983. június 29-30.)

A KÖZMŰVES CSATORNÁZÁS, SZENNYVIZTISZTÍTÁS ÉS SZENNYVÍZELHELYEZÉS LEHETŐSÉGEI ÉS PROBLÉMÁI A KÖZSÉGBEN - Keifer Nándor: A csatornázatlan kistelepülések helyzete, a szennyvizkérdés megoldásának lehetőségei

1. CSATORNÁZÁSUNK HELYZETE A csatornázás igénye mint másodlagos feladat jelentkezik a vizellátás mellett, de közvetlenül kapcsolódik a vizellátás igényeihez éa egyben következményként is számolhatunk jelentkező problémáival. Az V. ötéves terv befejezésével az országos létszám 75 %-a jut hálózati ivóvízellátáshoz e mellett csupán 34,3 5S-os csatornázottságot és ennél még alacsonyabb százalékú szennyviztisztitási kapacitást tarthatunk számon. A csatornázás ós szennyviztisztitás fejlődése viszonylagos és arányai elmaradtak a vízellátásétól, ami azzal a veszélylyel jár, hogy a környezet-szennyezés mértéke az elmúlt években csak fokozódott. A legszembetűnőbb különbség az alábbiak szerint mutatkozott: Jelenleg minden városban és több mint 1500 községben - 1600 településen működik közüzemi vizmü. A vizmüvek kapacitása 1980 végén 3950 ezer if/d volt, ugyanakkor a közcsatorna hálózatba csupán 350 település volt bekapcsolva, a szennyviztisztitás kapacitása pedig csupán 811 ezer if/d volt. A közcsatorna hálózaton elvezetett szennyvizek tisztitási aránya 36 %, ami azt jelenti, hogy a 811 ezer rf/d szennyvízből 519 ezer m" tisztítatlanul jut a befogadóba. A VI. ötéves terv célkitűzése, az aránytalanság megszüntetése, a csatornázás és szennyviztisztitás fokozott fejlesztése. 2. CSATORNAMŰVEL NEM RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSEK HELYZETE Mint tudjuk legkedvezőbb helyzete a fővároson kivül Győr-Sopron Baranya, Komárom és Vas megyének van, ahol a lakosság több mint harmada lakik csatornázott házakban, ezzel szemben Bács-Kiskun, Békés, Pest, Szolnok, Szabolcs-Szatmár megyékben a csatornázott ság mindössze 10 % körüli. 442