A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízminőségi szeminárium (Győr, 1983. június 29-30.)

A KÖZMŰVES CSATORNÁZÁS, SZENNYVIZTISZTÍTÁS ÉS SZENNYVÍZELHELYEZÉS LEHETŐSÉGEI ÉS PROBLÉMÁI A KÖZSÉGBEN - Szabó Károly: Szennyvizhasznositás-elhelyezés tervezési tapasztalatai

A szabvány készítésekor még ösztönözték a gazdaságokat erdő Létesítésére. Művelési ág változtatás /szántóból erdő/ nélkül lehetett célcsoportos beruházásból cellulóz nyárast telepíteni. A földtörvény ma már termelési célú erdőtelepítését szántóföldön csak súlyos szankciók mellett teszi lehetővé. Ezért módosítani kell azt az előírást, mely szerin* a hasznosító telepet többszintes védőerdősávval kell kerülvenni. Védőerdősávot csak a védendő létesítmény irányába indokolt telepíteni, ha az egy meghatározott távolságon pl. 300 vagy 500 m-en belül van a szennyvizöntöző telephez. Akkor tehát, ha meghatározott távolságon /védőtávolságon/ belül védendő létesítmény nincs a védőerdősáv létesítése nem indokolt. 5. TALAJTANI FELTÉTELEK Szennyvizhasznositásra minden ásványi talaj alkalmas. A szennyvizet azonban csak ott lehet hasznosítani ahol az öntözésre, vizpótlásra az éghajlati - vízhiány miatt szükség van. Elhelyezésre csak a jó vízgazdálkodási sajátságu talajok alkalmasak, az éghajlati vízhiány jelentősége ebben az esetben nem számottevő. Az elhelyező telep terhelésének mértékét alapvetően ugyanis az határozza meg, hogy talajtani adottságai milyenek. Gazdaságosan akkor lehet az elhelyező telepet kialakítani, ha az évi terhelés elérheti az 1500-2000 mm-t. Ebből következik, hogy kötött agyagtalajokon elhelyező telepet kialakítani nem gazdaságos. 6. MŰSZAKI LÉTESÍTMÉNYEK Hasznosítás és elhelyezés esetén is elegendő a szennyvíz mechanikai tisztítása és 2 órás ülepitése. A hasznosító telepen alkalmazott öntözési mód esőztető, a hasznosító telep biztonsági területén és az elhelyező telepen felületi. 396