A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízminőségi szeminárium (Győr, 1983. június 29-30.)

A KÖZMŰVES CSATORNÁZÁS, SZENNYVIZTISZTÍTÁS ÉS SZENNYVÍZELHELYEZÉS LEHETŐSÉGEI ÉS PROBLÉMÁI A KÖZSÉGBEN - Diósi András: A zárt anaerob medence fontossága és helye a szennyviztisztitásban

ÖSSZEFOGLALÁS Az egyszerű szennyvíztisztítási módok mint pél­dául a stabilizációs tavak, a szennyvizek halas­tavi hasznosítása és a szennyvizöntözés egyre na­gyobb szakmai elismerést kapnak világszerte. Az ezekhez az egyszerű szennyviztisztitási eljárá­sokhoz jól alkalmazható egyik tisztítóegység azonban nem terjedt el olyan széleskörűen mint az egyéb számitásbe jöhető tisztítóegységek, ez pe­dig az anaerob medence. Az anaerob medence széleskörű elterjedésének gá­tat szabnak az éghajlati, illetve hőmérsékleti viszonyok tekintve, hogy +lo °C hőmérséklet alatt az anaerob folyamatok gyakorlatilag megállnak. Ebben a cikkben éppen ennek a külső hőmérséklet­től függőségnek a csökkentésére történik javaslat azzal, hogy az anaerob medencét zárt /fedett/ for­mában tervezik* A cikk ismerteti a zárt anaerob medence használa­tának alapvető szempontjait, taglalja a létesítés korlátait és eligazítást ad arra, hogy milyen szennyviztisztitási változatoknál alkalmazható ez a műtárgy. 380

Next

/
Oldalképek
Tartalom