A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízminőségi szeminárium (Győr, 1983. június 29-30.)

A KÖZMŰVES CSATORNÁZÁS, SZENNYVIZTISZTÍTÁS ÉS SZENNYVÍZELHELYEZÉS LEHETŐSÉGEI ÉS PROBLÉMÁI A KÖZSÉGBEN - Szathmáry Magdolna: Balatontérség háttértelepüléseinek szennyvízelvezetési problémái

A balatoni táj arculatában, az üdülést szolgáló viz minőségében mutatkozó kedvezőtlen változások, a káros folyamat mielőbbi megállítását és visszafordítását országos jelentőségű feladattá teszik. A kedvezőtlen változásokat okozó tényezők ismertek. A természetes tájat átformáló emberi beavatkozás, az általánosan tapasztalt műszaki-gazdasági fejlődés, az utóbbi évtizedekben mutatkozó életforma változás, együttesen olyan mórtékben terhelik a balatoni vizgyüjtőt, hogy a tó vize eutróf állapotú, sőt a keszthelyi öböl vize már hipertróf állapotba került. Ez a körülmény indokolja, hogy ne csak a közvetlen Balatonparti üdülősáv, hanem a vizgyüjtő szennyvízelvezetési problémáival foglalkozzunk. n * A Balaton D-i vizgyüjtő területe 1400 km . A külső- és belső Somogy tájegységhez tartozó változatos felszinü és felépítésű erősen felszabdalt vizgyüjtőt D-en a 220-360 m magas Somogyi dombság, Ny-on a Marcali hát választja el a szomszédos vízgyűjtőktől. A D-i vizgyüjtőről nyolc állandó és nyolc időszakos vizfolyás közvetlenül táplálja a Balatont. A turzások által a Balatonról lefűződött berkekben öt emlitésre méltó belvizi öblözet alakult ki. A belvizi öblözetek vizét hét szivattyútelep emeli a Balatonba. A vizgyüjtőt, és ezzel közvetve ill. közvetlenül a Balatont érő szennyezések négy csoportba sorolhatók: - kommunális jellegű szennyvizek - ipari eredetű szennyezések - mezőgazdasági eredetű szennyezések - egyéb szennyezések. 1. KOMMUNÁLIS JELLEGŰ SZENNYEZÉSEK A D-i vizgyüjtőn 60 db település található, ebből 1 város /Marcali/, 4 nagyközség /Fonyód, Lengyeltóti, Balatonszárszó, Boglárlelle/. 317