A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízminőségi szeminárium (Győr, 1983. június 29-30.)

A VIZIKÖZMÜVEK ÉS A BELTERÜLETI VÍZRENDEZÉS MEGHATÁROZÓ SZEREPE A KÖZSÉGEK FEJLŐDÉSÉBEN - Dr. Kiss Rezsőné: A közműves vizellátás fejlődése a községekben

számát növelte. Fokozatosan elhatárolódott a gazdaságosan nem közmüvesithetö tanyák, kis falvak köre a közepes és nagy községektől, meggyorsitva ezekben a közüzemi vizmüvek kiépitését. Az egyedi községi vizmüvek mellett, a helyi vizkészletek elégtelensége miatt egyes területeken kistérségi vizmüvek épitésére is sor került. Ahol a helyi adottság kedvező, a község vizellátását a városi vizmüre való rácsatlakozás oldja meg. A nagytérségi regionális vizmüvek /pl. Borsodi Regionális Vizellátó Rendszer/ ugyancsak sok község vizeilátását tették lehetővé. Az 1971-1900 évek közötti időszakban 11 000 km-t meghaladó uj vizvezeték-hálózat létesült. A közüzemi ivóvizzel ellátottak száma 1,3 millió fővel növekedett. 1980. év végén 1265 közüzemi és 192 egyéb /intézményi, ipari,tsz./ vizmü üzemelt. A közműves vízellátásban részesülő lakosság száma közel 3,0 millió főre /59 ^ra/ emelkedett. A vizmüvel rendelkező községek száma és az ivóvizzel ellátott lakosság 1980. és 1981. évben a vizmüvel ellátott köz ségek megyénkénti részaránya sorrendjében a következő: Megye A községek Közüzemi A közüzemi vizszáma vizmüvel műről ellátottak összesen rendelke- száma ző közséqe

k száma 1980 1980 1980 1980 1981 db db 1000 fő 1000 fc 1. 2. 3. 4. 5. 6. Csongrád Hajdú-Bihar Szolnok 54 76 69 53 75 64 99 70 99 246 93 246 197 83 197 25