A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízminőségi szeminárium (Győr, 1983. június 29-30.)
A VIZIKÖZMÜVEK ÉS A BELTERÜLETI VÍZRENDEZÉS MEGHATÁROZÓ SZEREPE A KÖZSÉGEK FEJLŐDÉSÉBEN - Barna Péter: A viziközmű társulatok szerepe a budapesti agglomerációban
fajlagos vízfogyasztási adatai a legtöbb esetben irreálisan ua gas értékeket tartalmaznak társulati szempontból. Ezek az adatok tervezési alapadatnak - a hálózatok méretezésénél - tökéletesen megfelelnek, mivel a hálózat vízszállító kapacitását bővíteni - az igények növekedésével párhuzamosan - csak a veze ték átmérőjének növelésével lehetne. A viziközmű társulatok szervezéséhez azonban - még a jogi szemének távlati fejlesztési elképzeléseit is figyelembevevő - a szabvány alsó értékeinél is alacsonyabb fajlagos víznormák alkalmazása lenne indokolt. A jelenlegi gyakorlat a háztartásonkénti vízfogyasztást - ami alapján az egységnyi érdekeltségi hozzájárulást fizetik az érdekeltek - 250-300 1/d értékkel veszik figyelembe. Ennek felemelése az életkörülmények jelentős változása és az igények nagyarányú növekedése miatt 400-500 1/d értékre a közeljövőben feltétlen indokolt. Tekintettel azonban arra, hogy a beruházások megvalósítási költsége - elsősorban az árváltozások miatt - évről évre nő, a háztartási vízfogyasztási egység megemelése az 1 m^-re eső érdekeltségi hozzájárulás relatív csökkenését, és így a jogi személyek által fizetett összes érdekeltségi hozzájárulásának arányát - alacsonyabb víznormák használata esetén halmozottan - csökkenti, az állami támogatási igény növekedését jelenti. Az eddigi évek gyakorlatán változtatni kell abban is, hogy a csatornaműtársulatoknak nem csak a főgyűjtők kiépítése és így csak a vállalatok és intézmények szennyvízelvezetésének megoldása legyen a feladata, hanem a lakosságot is mindenütt a társulatszervezésnél figyelembe kell venni. A lakossági hozzájárulás arányának meghatározásánál azonban szá mítási módszert kell kidolgozni. Ebben szükségszerűen figyelembe kell vermi azt, hogy a szennyvízkibocsájtás és a vízfelhasználás között lényeges különbség van, aminek oka abban rejlik, hogy - falusi településekről lévén szó - nagy, de csak becsülhető nagyságú ivóvizet használnak a háztartásokban locsolásra. Ebből a vízmennyiségből pedig szennyvíz nem keletkezik. 99
