A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III./1. - Liebe Pál - Dr. Mike Károly: Rétegvizeink utánpótlódása és vizminőségi védettsége

» ahol k^, - a vertikális szivárgási tényező n* - a fedőösszlet átlagos aktív porozltása Ha feltételezzük, hogy aktív szivárgás csak a homokrétegekben történik, akkor n» - p . n /2/ ahol p - a homokrétegek gyakorisága n - a homokrétegek porozltása Az elérési idő /egységnyi gradiensnél!/: m, + , m m . p . n n . n t = - = = k

v /3

/ ahol m^ - a homokrétegek vastagsága a fedőösszletben A /3/ kifejezéssel megadható elérési időt javasoljuk földtani védettségi mutatóként, ami azt mondja ki, hogy a védettség annál nagyobb, minél több a fedőben a szennyezett vizet tároló aktiv hézagtérfogat és annál kisebb, minél nagyobb a fedőosszlet vertikális eredő szivárgási tényezője. Nézzünk egy átlagos helyzetet: m^ = 5o m; n = o,l; k^ = lo"

3 m/nap. Ekkor t* = 5xlo^ nap, vagyis közel 15 év. Az egységnyi gradiens elérése a legnagyobb depressziók mellett sem lehetséges, valójában jelenleg egy nagyságrenddel kisebb a terhelés és távlatban sem éri el a o,5 értéket. Ez azt jelenti, hogy rétegvizeink általában 3o-15o év üzemelési időket figyelembevéve védettek. A loo m-nél sekélyebben települt nyitott fedővel rendelkező, elsősorban medenceperemi helyzetű rétegvizeinkre vonatkozó elérési idő már egy nagyságrenddel kisebb, ezek egy része már jelenleg is elszennyeződött. Enyhítő körülmény, hogy a felszínről származó viz nem mindenütt szennyezett, 111. általunk még alig ismert tisztulási folyamaton megy keresztül. 79