A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III./1. - Liebe Pál - Dr. Mike Károly: Rétegvizeink utánpótlódása és vizminőségi védettsége

Az eredetileg nagy kiterjedésben összefüggő rétegeket tektonikus elmozdulások is megzavarták, ezek azonban lényeges változást nem okoztak a rétegvizek áramlásában. A medence peremei felé a porózus rétegek durvulnak, 8 a vizvezető rétegek %-os aránya nő, hiszen a durva üledékek terresztrikus eredetűek. A pleisztocén felé átmenetet alkotó felsőpliocén rétegek az Alföld peremein 2o—25 &~ban jó vizvezetőknek bizonyultak, szemben azzal a véleménnyel, mely a "levantei

n-t mindenütt meddőnek nyilvánítja /6/. A felsőpliocén nagyrészét ujabban a felsőpannonhoz, kisebbiket pedig ujabban "eopleisztocén" néven a kvarterhez csatolták. Ez utóbbi szakaszt az Alföldön és a Kisalföld Ny-i részén általában tavi és folyóvízi üledékek együttese képviseli /l. ábra/. A felsőpliocénben Magyarország területét az átfolyó tavak jellemezték, Ezt tükrözi az üledékek térbeli helyzete is. A homokrétegek foltos elrendezésűek, melyeket - a hajdani átfolyások mentén - vonalas kiterjedésű sávok kötnek össze. A lencsék tehát nem elszigeteltek, hanem oldalról is kapnak vizutánpótlést. Vastagságuk a lo m-t ritkán haladja meg, kiterjedésük - a hajdani tavak mentén - loo kE?-nyi,ez átfolyások mentén - természetesen jóval nagyobb. 1.2. Pleisztocén rétegvlzadő képződmények A pleisztocén üledékösszlet anyagát az Alföldön és Kisalföldön a fúrások részletesen feltárták. A folyóvízi kavicsok és homokok vastagsága egyes helyeken a 6-7oo m-t is eléri. A Kisalföld Duna felőli sávjában kb. 25o m vastagságban csaknem folyamatos volt a durva szemcséjű folyóvízi felhalmozás. A durvább üledékeket az éghajlatingadozások miatt finomabb szemcséjű betelepülések /homok és iszaprétegek/ tagolják. III