A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III./1. - Liebe Pál - Dr. Mike Károly: Rétegvizeink utánpótlódása és vizminőségi védettsége

gási tényezővel. A tanulmány a 2 fő rétegviztároló képződménnyel: a pliocén homokos, a pleisztocén homokos, kavicsos vizadókkal foglalkozik, áttekintve a fő üledékképződési jellegzetességeket. 1. A RÉTEGVÍZADÓ KÉPZŐDMÉNYEK ÜLEDÉKKÉPZŐDÉSI JELLEGZETESSÉGEI 1.1. Pliocén rétegvizadó képződmények A pliocén rétegek legjelentősebb héviztároló képződmények, de a Dunántúl nagy részén a vastag pleisztocén hiányában, mint ivóvizadók is fontosak. A pliocénen belül is lényeges különbségek vannak vizföldtani vonatkozásban. Az alsópliocén beltó üledékei kevésbé alkalmasak mélységi vizek feltárására, a középsőpliocén rétegek viszont általában jó vizadók. A középsőpliocénben bekövetkezett regresszió révén ugyanis nem csak lignit-telepecskék keletkeztek /melyek a rétegek összefüggéseinek feltárásában nyújtanak segitséget/, hanem a hegységkeret kiemelkedését jelző durvább üledékek is, ritmusosan ismétlődő felhalmozódásban. A nagyobb területeken összefüggő homok és homokkő rétegek ha nem is olyan kiterjedésüek, vastagok és szinttartók, mint az alsópannoniai homokkő rétegek, de laza szerkezetük, jó vizvezető képességük, valamint a 2o-4o /5-os jelenlétük jó vizbázisokká teszi a héviztermelés számára is. Egyik-másik süllyedék területén ugyanis 2.5oo m mélységre is lesüllyedtek. /I. ábra/ Az egész Alföldet és a Dunántul nagyrészét elboritó beltó homokrétegei több szintben többszáz leányi területeken összefüggő, 2o-3o m vastag, közbetelepüléssel alig zavart vizadót hoztak létre. Párhuzamosan e rétegekkel kisebb kiterjedésű és vastagságú homokrétegek vannak, melyeket homokos agyagrétegek választanak el egymástól. Az igy kialakult összleteket loo-2oo m vastagságot is meghaladó agyagos szemipermeábilis összletek tagolják, melyek ugyancsak sokszáz knf-nyi kiterjedésüek. Ez utóbbiakban kisebb-nagyobb homok-lencsék is vannak, melyek horizontális kiterjedése loo2oo W-nyi, vastagságuk pedig a lo m-t alig éri el /l. ábra/. 7o