A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III./1. - Dr. Varga Pál: A mezőgazdasági szennyezések hatása egy kettős működésű csatorna vízminőségére

A csatorna vizében a nehezen bomló triazinok, klórozott szénhidrogén-származékok koncentrációja ugyan nem éri el a megengedett, ill. vizi szervezetekre toxikus értékeket, de jelenlétük önmagában is jelzi a befogadó vizfolyásig történő eljutásukat, Az iszapban mért magasabb koncentrációjuk a feldusulás veszélyére figyelmeztet. A XXIV. csatorna része a Dunavölgyi rendszernek, s igy némi extrapolációval a rendsor többi csatornáin is hasonló minőség jelezhető előre. A szennyezés' el<. a csatornák kiöblítésekor és a csapadékvizek elvezetésekor - február-március-április hónapokban - az üdülési hasznositás miatt kiemelten védett R/S/Dbe kerülnek. Megnyugtató, hogy a növényvédőszerek, a foszfor, és a káliumkoncentrációja ma még nem éri el a káros mértéket, vagy legalábbis mire a befogadó csatornába érkeznek, lebomlanak, megkötődnek. A gyorsan mozgó nitrátion viszont tavasszal a Dunaágba kerül, s annak növényi tápanyagtartalmát növeli. Tekintettel a csekély vizmozgásra, a gyakorlatilag állóvizjellegre, az egyszer bekerült tápanyag hosszú ideig tartózkodik a vizben, s ezzel jelentősen hozzájárul a Dunaág növekvő eutrofizálódásához. A figyelmeztető jelek a nyár végi tömeges algaprodukció és a lokális, hajnali oxigénhiányok formájában már jelentkeznek. A tápanyag-dusulás egyéb vizsgálatokból is mérhető. Az 1970-80. között /£, év/ végrehajtott rendszeres vizsgálatok szerint a nitrát-tartalom /y, mg/l/ a tassi zsilipnél éves átlagban 9 százalékkal nőtt. A regressziós egyenes egyenlete y = 5,7 + 0,4 t. Az évi növekedés mértéke a Dunaágban ezen a mintavételi helyen volt a legnagyobb /7/. 1981-ben, tavasszal a magas dunai árviz miatt a táp-, és az elvezető zsilipet zárni kelett. így a Dunaágba betáplálás és elvezetés nem voltjcsupán a Dunavölgyi rendszer csapadékvizeinek egy része került ide. A csapadékvizek által szállitott sótartalom a Dunaág vízminőségét csaknem kétszeres mértékben rontotta; az összes oldottanyag mennyisége a bevezetés felett 38